Korona vírus – újabb lépcsőfok

A koronavírusról már szinte mindent tudunk (azt hisszük), ám igen nagyon úgy tűnik, hogy soká, ha nem örökké velünk marad.

A koronavírusról már szinte mindent tudunk (azt hisszük), ám igen nagyon úgy tűnik, hogy soká, ha nem örökké velünk marad. Az emberi faj mindig azért tudott megmaradni (és leigázni mindent), mert jelentősen alkalmazkodóképes.

Mostani világunkban újabb lépcsőfokot kell megmásznunk, a teljes gazdasági és ökológiai összeomlást. Ennek folyományaképpen újra kell gondolnunk szinte mindent, kezdve az életmódunkkal, a munkánkkal és minden egyébbel befejezve. Aki irodai munkát végzett, most home office-ba kényszerül. Ez tulajdonképpen igen hasznos dolog, hiszen nem kell nagy irodát fenntartani, nem kell bejárni, nem kell minden nap tiszta ruhát venni, eljárni nyammogni mindenféle borzalmat, nem kell tisztító- és fertőtlenítő szerek garmadáját a természetbe juttatni, tehát ökológiai szempontokból igen hasznos.

Aki rosszul jár, az a vezetőség, akik nem tudják minden nap megszemlélni nyájukat jó pásztorként és meg kell birkózniuk azzal, hogy bízni kell az alkalmazottakban, még egyszer mondom bízniuk kell! Nem elhanyagolható az IT részvétele is, hiszen biztosítani kell a megfelelő kommunikációs csatornákat az információcseréhez. A főnököknek új értékelési rendszereket kell létrehozniuk, hogy mérhetővé tegyék a teljesítményt, ez sem kis feladat.

A megmaradó üres tereket, irodákat bérbe lehet majd adni, vagy értékesíteni lehet visszaforgatva a tőkét a fejlesztésekbe.

Hosszútávon azonban mindenki nyer ezzel a megoldással.

Akik kétkezi munkát végeztek, azoknak az a rossz hírem, hogy ők (én) most nem nyernek, legfeljebb annyit, – ez sem csekélység – hogy jobban értékelni fogják a munkájukat anyagiakban és erkölcsileg is. Itt nem a tapsikolásra gondolok!

Az előadóművészetnek kell változnia rettenetes nagyot! Mindennek át kell terelődnie a virtuális világba, amely ijesztő, ám akár jól is kijöhet vele a szakma. Példának okáért a színi előadások továbbra is maradhatnának a színházakba, de akár otthon is, egyszer kell fergetegeset alakítani, majd pl. a Patreonon lehetne pénzt keresni vele. Ha jó a reklám és nem kerül tízezrekbe a “jegy”, sokkal többen nézhetnék, a bevétel is folyamatos lehetne. Jóval több előadást lehetne rendezni, kiszolgálva a legszélesebb igényeket. Akár bérbe is lehetne adni a színházakat fejlődni kívánó társulatoknak előadást rögzíteni. A szigorúság oldódásával prémium közönséget lehetne beengedi a színházakba akár vacsorával, pezsgővel. A zeneipar is hasonlóan működhetne.

Jelentős ugrás lehet a multimédia terén is: differenciálni lehetne a megtekintések árát a kamerafelbontással, látószöggel, távolsággal 2D, 3D, 4D, 100D megjelenítéssel.

Az IT szegmens is nagyot kell, hogy fejlődjön az egyre komolyabb igényeket kívánó technológiák eredményeképpen.

Jelen helyzetben a vendéglátás is biztosíthatna olcsó “karantént” az önmagukat száműzni kívánóknak, vagy akár a home office-t unó irodistáknak, hiszen a folyamatos, kisebb bevétel is pénz, talpon-maradásra jó lehet. Több hetes vendégekre kevesebbet kell mosni, takarítani ám lehetne nekik ajánlani ki- és beszállításos étkezést piaci áron, a vendéglátás is részesülhetne a kis pénzből.

Csak ötletek ezek, tovább kell gondolni!

Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok!

🙂

 

Elektromos autózás – a megváltó?

Az elektromos autó egy igen jó megoldás, de mire is? A kőolajszármazékok előállításához is energiára van szükség. A betankolt üzemanyag energiamennyiségének mintegy 30%-át hasznosítja a gépjármű. Tök sz.r, ugye?

Node mitvel is működnek az erőművek, amik a villmos energiát előállítják? Szénnel, fával, gázzal, kőolajszármazékokkal, atomenergiával. Az erőművek átlagos hatásfoka is kb. 30%. No ezt most veszteséggel elszállítjuk a töltőállomáshoz, mejd veszteséggel “beletankoljuk” az elektromos járgányba, majd veszteséggel gurulunk végre.

Újabb erőműveket kell majd építenünk, komoly hálózatfejlesztésre lesz szükség a töltési igényt kielégítendő. Biztosan jó irány ez?

A Föld sorsában úgy tűnik, már nem oszt-nem szoroz ez az újabb marketing fogás, hiszen tovább pusztulunk.

Megoldás lehetne egy föld körüli napelemmező, hiszen a nap mindig süt valahol, ekkor már értelmesebbé válhat az elektromos autózás.

Nagy vonalakban a CO2 kibocsátásról

Tudósaink megállapították, hogy a hűtőközegek kiszabadulásakor mekkora CO2 egyenértéknek megfelelő üvegházhatású kibocsátás történik. 1 kg hűtzőközeg (kevesebb található egy háztartási egyedi készülékben) nagyjából 2000 kg CO2 kibocsátásnak felel meg. Fogadjuk el, hogy a megállapított értékeket jól számították ki a szakemberek. Ezek igen nagy számok. Ekkora mennyiségű CO2 kibocsátást eredményez nagyjából 3 tankolásnyi üzemanyag felhasználása. Az arány igen ijesztőnek látszik, ám van egy igen fontos, egyáltalán nem elhanyagolható körülmény: A hűtőközeg normálisan a készülékekben marad, míg az üzemanyagot biztosan a levegőbe juttatjuk!!!
Hazánkban napi 9,5 millió liter üzemanyagot használunk fel, ez nagyjából 16 millió kg CO2 kibocsátást eredményez.
Egy 50 éves fa kb. 70 kg CO2-t dolgoz fel egy vegetációs időszakban. Hozzávetőlegesen 80 millió 50 éves fa éli az éves üzemanyag-felhasználásból eredő CO2 kibocsátásunkat.
Van ennyi??? Ez csak a közlekedés, hol vannak az erőművek, az ipar, mi és a minket körülvevő élőlények?
Rendben vagyunk, vagy haldoklunk?

Kondenzvíz állat

A szörny

A minap egy kazettás mennyezeti klíma csepegésének javításakor űztem ki eme furcsa lényt. Ez a vélhetően hatalmassá nőtt baktériumtelep tanyázott a csőben, gondolom, teljes biztonságban. A kondenzvíz állatot nem mertem megfogdosni, igazából nem is tudtam eldönteni, merre is van a feje, végtagjai, vagy csak egyszerűen kocsonyás lény.

A lefolyót is eldugaszolta, nem akart eltávozni, így ránézve végzetes eseményként kiemeltem őt és száradni a kommunális hulladékban végezte.

Ti is láttatok szörnyeket a klímákból távozni?

Alternatív, megújuló energiaforrások

Egyre többen gondolnak arra, hogy valamilyen alternatív, mai szóhasználattal élve megújuló energiaforrások után nézzenek és esetleg telepítsék azt. Gyermekkori felfogásunk szerint egy rakat dolgot hiába kellett megtanulni az iskolákban, mert azokat az életünk folyamán sosem fogjuk használni. Hát ez a idea is hibásnak bizonyult már réges-rég, bár ma is él még. Megdöbbenünk, mikor korunk fejlődése ismétlésre kényszerít, újra meg kell tanulnunk a kW, kcal, MJ, stb. szörnyen hangzó mértékegységek jelentéseit, átváltását. Rá kell jönnünk, hogy az olcsó gáz korszaka elmúlt végérvényesen, azaz GÁZ VAN! Avagy még van, még ki tudjuk fizetni, de meddig?! Jó ötlet megkeresni azt a szakit, aki évtizedekkel ezelőtt beszerelte az éppen kapható gázkészüléket jól túlméretezve, vagy egyszerűen csak volt a 24kW-os, valamint a 24kW-os gázkészülék. Nos kérdőre vonva rögtön észleljük, hogy újabb ötlete az energiaköltségek mérséklésére a gázkészülék cseréje lesz. No de egy pazarlóan működő épületet érdemes-e további energiaforrásokkal “tömni”, vagy racionalizáljuk az energiafelhasználást? A “normális” válasz: …ej ráérünk arra még… Persze adódik más ötlet is, miszerint: tenni kell valamit! De mi légyen az? Kézenfekvő és meglehetősen logikus következtetés, hogy ne újabb források után kutassunk, hanem csökkentsük a felhasználást.  Aki már próbálkozott megmagyarázni kedvenc családtagjainak, hogy fázzanak, fürödjenek ritkábban, mérsékeljék a mosások számát, ill. a tiszta ruha felhasználását, üljenek inkább a sötétben, stb., nos azt igen gyorsan rávezették ők felfedett elképzeléseik újragondolására mindenféle halk-hangos, vagy akár csak hangok nélküli fenyegetésekkel is. Marad az igaz megoldások sorozata:     Az épület utólagos hőszigetelése, nyílászárók cseréje, ez az elsődleges és igazi megtakarítást eredményező eszköz, hiszen az a legtisztább energia, amit fel sem használunk! Energiafaló készülékeink cseréje, Ha már ez mind megvan, jöhet a vízerőmű, gázmotor, szélkerék, hőszivattyú, napelem, napkollektor, faelgázosító kazán, pelletkazán, stb.  Ezeket a szerkezeteket azonban mi alapján válasszuk ki?  Az gondolat ugye már megvan: valószínűleg az energiafogyasztás alapján kellene, de ezt meg honnan lehet megtudni?  – Magyarország igen jól el van “gázosítva”, tehát a fogyasztási adatok rendelkezésre állnak. Már csak egy kis számolás és megvan az eredmény kilowattban (kW). Lássuk csak:  példának vegyük a 2006 januári gázfogyasztást m3-ben (igen hidegek voltak, brrrr…). 1 m3 gáz energiája 34 MJ (megazsúl), ami megfelel 9,4kWh-nak (kilovattóra), ezt szorozzuk be a fogyasztott m3-ek számával (ez az elfogyasztott havi energia kWh-ban), majd osszuk el a napok számával és ezt osszuk el 24 órával és máris megkaptuk az óránkénti fűtéshez szükséges teljesítményt. Pesze ez a betáplált teljesítmény, ennek kb. 80%-a hasznosul jó esetben, tehát megszorozva az eredményt 0,8-cal kapjuk a fűtési teljesítmény-igény átlagát.  Egyszerűbben: januárban, vagy a leghidegebb hónapban fogyasztott gáz m3 x 0,01 = fűtési teljesítmény szükséglet kW-ban. Ez a valós teljesítmény-igényt jelenti, hiszen benne foglaltatik mindenféle fogyasztási szokás és a komfortérzethez szükséges hőmérséklet is. Ebből a számból megtudhatjuk, hogy hányszorosan van túlméretezve a gázkazán, vagy a “cirkó”. Ne dobjuk ki készülékünket azonnal, mert a “kombi cirkók” nagy teljesítménye nem a fűtéshez kell, hanem az átfolyó vízmelegítéshez szükséges, lássuk be, hogy a cca. 13-15°C-os hálózati hidegvizet pillanatok alatt kell 40-45°C-osra melegíteni!  Másik módja a fűrési teljesítmény meghatározásának a hőtechnikai számítás, amit néhány éve ki kell számolni az épületeket tervező mérnöknek.  Harmadik módja kiszámoltatni egy számítógépes programmal. Sok program található a neten, érdemes keresni!  Ezzel a számmal fordulhatunk árajánlatért különböző cégekhez. Az árajánlatokat általában “ingyen” adják a vállalkozók, de ez még nem biztosíték arra, hogy az ajánlat korrekt lesz, hiszen senki sem szeret ingyen dolgozni.  Ez az oldal azért keletkezett, hogy szépen-lassan eltűnjön a misztifikálás és a félelem a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatban. Tudom, hogy sok támadás várható minden oldalról, hiszen véleményem szerint hazánkban szinte mindenki guru és az összes többi, rajta kívülálló nem ért semmihez, sőt… Ezen nem is szabad meglepődni, hiszen az összefogás, a segítség és a magyar szavak ritkán fordulnak elő egy mondatban. Elég ebből… Tudjuk: minden változhat, akár jó irányban is! Megpróbálom igen egyszerűen és érthetően, emberi nyelven bemutatni a síkkollektort, a vákuumcsöves napkollektort, ezek működését, a rendszerekben elfoglalt helyét és persze a napenergia-hasznosító berendezések alkotóelemeit, működésüket. Hidraulikus ábrák (kapcsolási vázlatok) segítségével mutatom be a tartály, a szoláris vezérlő szerepét a zárt rendszerekben és a drain-back rendszerben. Az oldal folyamatosan bővülni fog, hiszen mindig fejlődik minden, hát a napkollektoros ágazat miért is ne tenné ezt!    Néhány érdekes adat következik.  Egy átlagos, négytagú család energiaköltségeinek megoszlása éves szinten:   Fűtés – 70,3% Használati melegvíz – 4,5% Vízellátás – 5,6% Összes villamos energia – 19,6%    Ezek a számok sajnálatosan folyamatosan változnak a fűtés javára. Láthatóan a fűtésen és a használati melegvíz előállításán lehet igen nagyot lefaragni utólagos hőszigeteléssel, ill. korszerűsítéssel és a megújuló energiaforrások alkalmazásával. Napjainkban már hitelkonstrukciók is hozzáférhetők ezekre a célokra. Ne akarjunk azonnal “leválni” az energiaszolgáltatókról, elegendő háztartásunk fogyasztásának csökkentése egyéb eszközökkel. Azonnali eredményt lehet elérni pl. a használaton kívüli vegyeskazán felélesztésével, igaz a tüzelésnek esetleg áldozatul eshetnek kedvenc sorozataink, bár a függőség csökkenésével tapasztalhatjuk, hogy a tévén kívül is van világ 🙂

Hőszigetelés

Mindenképp szükségét látom annak, hogy ejtsek néhány szót a hőszigetelésről, annak fontosságáról. Hőszigetelésre azért van szükség, mert éghajlatunkon igen zord telek is előfordulnak, és hát az épületein, házaink építésének egyik célja az, hogy ne fázzunk, vagy főjünk meg a napon. (A másik, hogy függetlenítse életvitelünket az időjárás egyéb változóitól). Már őseink is rájöttek kísérleti úton, hogy pl. az állatok bundáját magukra öltve nem fagynak meg könnyedén, sőt a nyári nap alatt sem kapnak hirtelen hőgutát. Miért-miért nem, nem terjedt el a bunda helyett az agyag, vagy kőlemezek viselete, de a fém-ruházat is igen kellemetlennek bizonyult. Ebből az egyszerű következtetésből adódóan miért téglával akarunk hőszigetelni, mikor megannyi finom-meleg anyag áll rendelkezésünkre?!

Akkor nem kell tégla? Dehogynem, hiszen tartani kell a födémet, a tetőt, az ablakokat, ajtókat. Nos, a természet ismeri a fizikát, nem úgy, mint mi. Sok évtizeden át pazaroltuk az energiát, hiszen olcsó volt. Nem kellett a hőszigetelés, elég volt a jó vastag tégla-fal. Sajnos szabványaink is igen engedékenyek voltak. Ennek a korszaknak immáron vége. Egy adat: nyugati szomszédaink az épületeink fűtésére felhasznált energiamennyiség mintegy 30%-ával üzemeltetik lakásaikat, mert hőszigetelnek.

Okosabbak ők? Nem, csak jól gondolkodnak! Ebből következően: amennyiben mi is olyan mértékben hőszigeteljük épületeinket, akár 60%-os energiamegtakarítást is elérhetünk! Ez esetben nem kell azon törnünk a fejünket, hogy még több energiát és pénzt befektetve csökkentsük a fűtésszámláink összegét, hiszen meg sem kell vásárolni ezt az energiamennyiséget, tehát kevesebb energiát kell vásárolni, előállítani, ezzel kisebb a CO2 kibocsátás, az éghajlatváltozás lassítható, és így tovább…

Lássuk azonban az egyszerű magyarázatát a hőszigetelés fontosságának. Hőszigetelni azért kell, mert a lakótérben levő hőmérséklet alá csökken a kinti hőmérséklet, ezáltal hőáram indul a fal külső felülete felé. Ez a hőáram annál kisebb, minél nagyobb a falazat hővezetési ellenállása. Magyarán: nem kellene hőszigetelni, ha a külső és a belső hőmérséklet állandó lenne, mivel a két légtér között nem alakul ki hőáram. Éghajlatunkon az építészetnek meg kell küzdenie az évszak-változásokkal, télen a meleget bent kell tartani az épületben, nyáron pedig hűteni kell a lakóteret. A másik két évszak egy részében semmit sem kell tenni, bár ez az időszak igen rövid ideig tart. A hőáram iránya a fal két oldalán jelentkező “hőpontenciáltól”, hőmérséklettől függ. Ha kívül hideg van, a hőáram iránya kifelé mutat, ha melegebb, akkor befelé. Azonos hőmérsékleteknél a hőáram értéke 0-ra csökken.

Hőszigetelés nélküli fal:

Az ábrán a hőszigetelés nélküli fal hőmérsékleti viszonyai láthatók. A benti levegő hőmérséklete a fal síkjánál már erősen csökken (sugárzik a hideg a falból). A belső és a külső felület hőmérséklet-különbsége igen nagy.

 

 

 

Belső hőszigetelés:

Ezen az ábrán a kényszerűség szülte – igen helytelen módon – belső hőszigetelés látható. A fal a hideg idő nagy részében akár fagypont alatt is lehet. Amennyiben a falban vízcső húzódik, az elfagyhat, a fal állaga a külső levegő nevességének és a fagynak “köszönhetően” igen gyorsan pusztul, mállik, repedezik. A hőszigetelés és a fal közé mindenképpen párazáró fóliát kell helyezni. Kerülendő megoldás.

 

A helyes megoldás a külső hőszigetelés:

A külső hőszigetelés  után a fal átmelegszik, a fűtési viszonyok javulnak, a komfortérzet jobb lesz, hiszen a fal hőmérséklete csak néhány fokkal kisebb a levegőjénél (nem húz a fal). A benti keletkező pára a falban elnyelődve kellemesebbé teszi a közérzetünket, a fűtési hőmérséklet is csökkenthető néhány fokkal a komfortérzet változása nélkül (1 fok hőmérséklet-csökkentés 5-6% energiamegtakarítással jár). A fal szinte állandó hőmérsékleten van, szerkezete igen sokáig nem változik. A külső hőszigetelést azonban igen gondosan kell felszerelni, hiszen minden rés “hőhidat” alkot, rontva a hőszigetelő rendszer jóságát (mit sem ér a kigombolt bunda a hóviharban). Fontos, hogy tudjuk: a hőszigetelések sem óvnak meg az elfagyástól, csak megnyújtják a kihűlés idejét (semmi sem tökéletes), tehát fűteni ezután is kell, csak sokkal kevesebbet (igaz, hogy nyáron hűteni is kevesebbet kell)! Ejtsük néhány szót a falazatokról, és a könnyűszerkezetes – nehéz-szerkezetes vitáról. Be kell látni, hogy a különböző építési módok mind-mind más célt szolgáltak, csak mára elfeledtük azokat. Minden épületnek van hőállandója, ami azt mutatja,hogy a hőmérséklet emelkedés, vagy csökkenés időben mikor jelentkezik a fal hőmérsékletében. Igen nagy hőtároló kapacitása van a vályogfalnak még nagyobb a döngölt falnak. Az ilyen épületeket akkor célszerű építeni, ha mindig otthon tartózkodik a család. Nagy értéket mutat a téglafal is, szintén akkor érdemes ebből építkezni, ha a családból valaki mindig otthon tartózkodik. Három műszakos munkahelyek is kialakíthatók ezzel a technológiával. A szellőztetés alkalmával a falak nem hűlnek ki, a levegő gyorsan visszamelegszik. A könnyűbetonok, habkő-szerű falazóelemeknek már kisebb a hőtároló kapacitásuk, igen jó a hőszigetelésük, jó közérzetet biztosítanak, azoknak való, akik napközben nemigen vannak otthon. Nagyon jól alkalmazható munkahelyek építésénél. A könnyűszerkezetes épületeknek gyakorlatilag nincs hőkapacitásuk, szellőztetéskor a levegő igen gyorsan lehűl benne, de gyorsan vissza is melegíthető. Kifejezetten a dolgozó családoknak ajánlható, napközben a fűtés visszavehető, hazaérve, vagy előre programozva gyorsan felfűthető. Alkalmasak még irodáknak, egy-két műszakos munkahelyeknek. A passzív házakban a hőmérséklet már a lakók bentlétekor emelkedik, hiszen az ilyen típusú épületeknek igen kicsi fűtési energiára van szükségük. Az igazi jó ház vékony, költségkímélő erős falazatból és vastag hőszigetelésből áll. Mi is a vastag? Osztrák szomszédaink a mi fűtési-energiafelhasználásunknak 32%-ával állítják elő ugyanazt a meleget, mint mi. Ez azért lehetséges, mert ők a falakra 15cm, a födémre 25-30cm vastag hőszigetelést építenek, a nálunk elterjedt 4cm-rel szemben. Könnyű belegondolni: hasonló vastagsággal akár 60%-ot is megtakaríthatunk fűtési költségeinkből. 25cm külső hőszigetelésnél és a födémen 40cm-rel a falak lehetnek vasbetonból is! A teljes lezártság okozhat penészesedést, hiszen a korszerű nyílászáróink nem biztosítanak megfelelő szellőzést. A passzív házak teljesen zárt légterének szellőztetését aktív, hővisszanyerős rendszerekkel biztosítják, ennél a típusnál azonban gondot okozhat a túlfűtés, hiszen akár egy főzés is túl nagy mennyiségű hőt termelhet. A hűtésről gondoskodni pedig megint csak energiát kell felhasználni. Az aktív szellőztetés manapság alapkövetelmény kellene, hogy legyen! Hátra van még a nyílászárók minősége. Igen fontos tényező, hiszen majd egy nagyságrenddel rosszabb a hőszigetelési tulajdonságuk, mint az átlag falaké. Itt jön szóba a tájolás is, délre néző nagyobb ablakok, északra lehetőleg ne is nézzen ablak. A napházak tervezésére manapság már több tervező is vállalkozik. A hőszigetelő anyagok sokfélék lehetnek, azonban át kell gondolni tartósságukat, páraáteresztésüket, mechanikai tulajdonságaikat.

Néhány példa:

Sztirol habok: nem páraáteresztő, jó hőszigetelő, nem hőállóak, állítólag hazánktól nyugatra már bontják el az efféle rendszereket, mert a falakban szétesnek( remélem csak rémhír), viszont az állatok szívesen széthordják, ill. beleköltöznek, tehát az installálás során igen gondosan be kell tartani a technológiai utasítást.

Üveggyapot: napjainkban már igen finom szerkezetűek, már nemigen szúrnak az elemi szálak, jó hőszigetelők, nem párazáróak, hőállóak, de nem tűzállóak.

Kőzetgyapotok: egészen hasonlatosak az üveggyapotokhoz. Hőállóságuk igen jó, tűzállóak, sőt már hozzáférhetők a tömörített táblák is, amelyek akár lépésállóak is lehetnek.

Perlit-félék: háromszor-négyszer rosszabb hőszigetelők a fent említetteknél, tehát 1cm sztirolhab = cca. 4cm perlittel, tehát alkalmazási területe igen behatárolt.

 

A kissé nagyvonalúan jellemzett sztirolhabokról és a hőszigetelésekről egy precízebb jellemzés Kecső Zoltán tollából:

Sztirolhabok:

A nemzetközi metódus szerint 2 változatát különböztetjük meg: EPS (hungarocell, nikecell) nyílt cellás, polisztirol alapanyagú expandálási eljárással készült hőszigetelő anyag. Jellemző alkalmazási területe:  – padlókban  – falakon (kívül)  – hőhidak szigetelése esetén  – egyenes rétegrendű lapostetőkben.

Tulajdonságai:

– Jól terhelhető, stabil hőszigetelő képességű anyag

– Nedvességre, terhelésre nem érzékeny

– Korlátozottan páraáteresztő (általános lakófunkció esetén keletkező páranyomást képes levezetni a rendszer)

– 80°C-ig alkalmazható

Félreértés, hogy a falakban szétesik és az is hogy nyugatra már bontják. Nyugat-Európában a homlokzati hőszigetelések céljára több mint 30 éve alkalmazott termék, a bontási félreértés abból adódik, hogy ott a korábban 5 cm vastagságú hőszigetelő lemezzel épített rendszereket bontják és 12-15 olykor 25 cm vastagságú ugyancsak EPS anyagú hőszigetelő rendszerekre cserélik. Nyugat-Európában a homlokzati rendszerek 90%-a ma is EPS rendszerekkel készül, köszönhetően a termék kiváló ár/érték arányának.

Másik változata a zárt cellás XPS:

Jellemző alkalmazási területe:

– nagy terhelésű padlókban

– hőhidak szigetelése esetén

– fordított rétegrendű lapostetőkben (zöldtetőkben)

Tulajdonságai:

– jól terhelhető, stabil hőszigetelő képességű anyag

– nedvességre, terhelésre nem érzékeny, vízálló

– nem páraáteresztő

– 80°C-ig alkalmazható

Szálas hőszigetelő anyagok (üveg és kőzetgyapot):

Mindkettő típus gyártás technológiája sokat javult az elmúlt időszakban. Az elemi szálak finomabbak.

Közös tulajdonságaik:

– ásványi szálakból készülnek

– nedvességre és terhelésre érzékeny termékek

– nagyon jó páraáteresztők

– hőállóak, tűzállóak

Különbségek:  a kőzetgyapot termékekből nagyobb sűrűségű, nagyobb teherbírású hőszigetelő termékek is készíthetőek (lapos tetőkhöz, homlokzati hőszigetelő rendszerekhez)

Üveggyapot:

Jellemző alkalmazási területek:

– magastetők hőszigetelésére, szarufák között és alatt

– szerelt falszerkezetekben, álmennyezetnél

– lépészajcsökkentés

Kőzetgyapot:

Jellemző alkalmazási területek:

– magastetők hőszigetelésére, szarufák között és alatt

– szerelt falszerkezetekben, álmennyezetnél

– lépészajcsökkentés

– lapostetőkben

–  homlokzati hőszigetelő rendszerekben

Hőszigetelő anyagok rágcsáló és rovar káraival kapcsolatban:  – alapvetően minden terméket mechanikailag védeni kell a rágcsálóktól és a rovaroktól, mert mindegyiket fajtától függetlenül károsítják e kártevők.  – a tapasztalatok azt mutatják polisztirol termékekbe nem fészkelnek bele a rágcsálók, míg mindkét típusú szálas szigetelőanyagban előszeretettel fészkelnek ha tehetik. (nem függ az irritáció mértékétől)

Kecső Zoltán

elnök  MEPS

 

Nem található a felsorolásban a tégla, a kerámia, kijelenthető, hogy ezek szerkezeti elemek, nem hőszigetelések. Egyre inkább elterjed az a megfelelő felfogás, hogy a falak szerkezeti elemekként töltik be feladatukat, tartják a födémet, mechanikusan elválasztanak a környezettől, a hőszigetelés padig megóv minket a környezet hőmérsékletének változásaitól. Olcsó falakat és drága hőszigetelést kell alkalmazni, amely megoldás nem kerül többe, mint a drága fal és olcsó hőszigetelés, de legalább nem kell a használat során rezsi képében többször is megvásárolni az épületet, azaz adott esetben könnyebb a hitel részleteit fizetni (talán még másra is jut pénz)!  Minden kivitelezést azonban igen precízen és körültekintően kell végezni a technológia pontos betartásával. Az elérendő cél a tartós energiamegtakarítás, tehát néhány óra, vagy nap késéssel, de alaposan kialakított rendszer jól működő épületet eredményez.

Klíma – hűtéstechnika

A hűtésre hazánkban a nyári hónapokban van szükség, akkor, amikor az épületek falaiban a hőáram iránya megfordul, azaz a kinti hőmérséklet magasabbá válik a benti hőmérsékletnél. Rossz hőszigetelésű épületben a belső hőmérséklet gyorsan emelkedik, mivel a szerkezet átmelegszik, a meleg akkumulálódik, hűvösebb időben is ontva a meleget magából. A mi éghajlatunkon kétféle módszer terjedt el a levegő hűtésére: léghűtőkkel történő, klímának is nevezett levegő-levegő hőszivattyúkkal, felülethűtéssel. A harmadik megoldás a fan coil alkalmazásával. A fan coil magyarítva ventilátoros radiátornak (konvektornak) lehetne nevezni. A lényege az, hogy fűtésre és hűtésre is használható eszköz lévén alacsony hőmérsékletű fűtővízzel fűthet, ill. hűthet. Azért lehetséges ez, mert ugyan az alacsony hőmérsékletű fűtővíz nem képes akkora sűrűség-különbséget létrehozni a levegőben, hogy az áramolva felmelegítse, vagy lehűtse a környezetet, de a ventilátorral kényszer-keringtetve már igen. Ez a megoldás is kezd elterjedni, de még ritkán használatos. Elterjedésének gátlója a ventilátor hangja, a készülék ára és hát lássuk be, hogy tulajdonképpen nem sokkal jobb, mint a radiátor maga. Most vizsgáljuk, meg, hogy milyen fűtési rendszerek alkalmasak hűtésre is. Hűtés radiátorral Nézzük az olcsón kialakított radiátoros rendszer működését nyáron: lehet-e hűteni vele? Lehet, a padlót, de a levegőt nem, pedig ez a cél. A hideg, nedves padló senkinek és semminek nem jó, pláne, hogy folyik róla a víz! Látszik, hogy a radiátorral nincs értelme hűteni, marad a tákolás, klímát a szobába. Hűtés padlófűtéssel Hát ezzel a fűtési rendszerrel sem lehet hűteni. A hideg lent marad a padló szintjén, a kövön lecsapódott pára veszélyes, mert csúszóssá teszi a burkolatot. A felette levő levegő meg meleg marad. Igaz, hogy a padló feletti levegőmennyiséget képes hővezetéssel lassan lehűteni, de nem jelentős a hatás.

 

Hűtés falfűtéssel

Hűtésre alkalmazható, hátránya, hogy a nagy páratartalom esetén a falon nedves csíkok jelennek meg a csöveket mintegy kirajzolva. Nagy bekerülés költségei mellet korlátolt alkalmazása számomra nem teszi vonzóvá e fűtési megoldást. (Kit érdekel? – kérdezhetik 🙂 A tréfát félretéve következzék a mennyzet-fűtés.

 

 

Mennyezethűtés

Hűteni viszont tökéletes, sőt a legjobb! Analógiája a padlófűtésnek hűtési módban: közel azonos hőmérsékletű hűvös légtömeget eredményez a működése, kiválóan vezérelhető, igen jó megoldás hűtésre! Telepítési költségei ugyan magasak, viszont “eltartási” költségei alacsonyak, tehát ez az igazi megoldás! <u>Hűtés klímával A helytelenül klímának nevezett léghűtő készülék az elmúlt évtizedekben közkedveltté váltak egyre alacsonyabb áruk miatt. Energiafogyasztásuk viszont magas, így költségesek, saját véleményem szerint rondák is, nem valók egy otthon környezetébe. A környezettől azért üt el, mert a beltéri egysége hi-tech kinézetű. Káros hatása a befújt hideg levegőnek van, ha az közvetlenül az ember testére irányul. Igen rossz használati szokás az, hogy a helyiségeket túlhűtjük, mert számomra érthetetlen módon télen egy szál alsóneműben tartózkodunk otthon, ám nyáron didergünk a lakásunkban 18°C-on. Talán ez olyan lehet, mint az új színes tévé lángoló színekkel – ha már színes, legyen igazán színes! Létjogosultságuk igen is van, ám használatukkal ésszerűen kell bánni! éj építésű épületbe viszont szerintem nem szabad betervezni, felület, vagy szerkezet-hűtést érdemesebb használni.

Fűtés szerelés – fűtéstechnika

Örök a vita azon, hogy melyik a jó épülettípus (rétegszerkezet). A viták jobbára abból adódnak, hogy a vitapartnerek milyen házban nőtt fel, mert hát ugye az az ideális. Tegyünk picit rendet! A falazat anyaga azt befolyásolja, hogy mekkora lesz a falak alkotta anyagtömb hőtehetetlensége. A hőtehetetlenség annyit tesz, ha fűtünk “ezerrel” nagy mennyiségű anyagot, az lassan melegszik, mert át kell melegíteni a rengeteg anyagot, ám ha átmelegedett, igen lassan hűl ki, sokáig nem kell fűteni. Miért jó ez? A válasz az, hogy az életmódnak megfelelően kell kiválasztani az épület szerkezetét. A nagy tömegű falazatok akkor jók, ha folyamatosan, keveset fűtve mindig lakják az épületet. A másik véglet, a könnyűszerkezetes épület pedig akkor hasznos, ha a család a napnak csak egy részében van otthon. A könnyűszerkezetes épület hőtehetetlensége kicsi, így a fűtési energia gyorsan hőfok-emelkedést generál, kereszthuzatkor gyorsan hűl és gyorsan vissza is melegszik. A vályog nagyon lassan melegszik, nagyon lassan hűl ki, ebből adódóan a nyár fele jó hűvösben telik benne, ám, ha átmelegedett, akkor késő őszig is meleg tud lenni. A betáplált fűtési energia eloszlására is ez jellemző, sokáig kell fűteni, mire eléri a kívánt hőmérsékletet és utána sokáig nem is kell fűteni. A túlfűtés és a túlhűtés korrigálására nagy mennyiségű energiát kell befektetni. A könnyűszerkezetes ezzel szemben gyorsan és pontosan szabályozható. Nagy előnye az, hogy távollét esetén nem kell fűteni, csak egy minimális hőmérsékletet tartani, hazaérve órák alatt meleget lehet “csinálni”. A fel nem használt energiát ugyebár nem kell megvásárolni, ami nem kerül pénzbe. A szélsőség a passzív ház, amiben a falak tömege kicsi a hőszigetelés mennyisége igen nagy. Gyakorlatilag független a külső hőmérséklettől a benti hőfok. Ennél a típusnál megfordul a szabályzási metódus, nem is a külső hőmérséklet a fontos, hanem a belső, mert a szobák hőmérséklete már erőteljesen függ a bent tartózkodó lakók energiatermelésétől, ill. az egyéb hulladékhő-forrásoktól (sütés, főzés, fürdés). A hőmérséklet szabályzásához már szükséges az aktív szellőztetés és hővisszanyerés. A visszanyert hőből meleg víz is előállítható pl. hőszivattyúval. Természetes érzés az, hogy a gazdaságos épülettípus a passzív megoldás felé van valahol, mert minek energiát venni folyamatosan a hűtéshez-fűtéshez, ha van rengeteg hőszigetelés. (Gondoljon csak bele, hogy mire is jó a takaró az ágyban, vagy a hálózsák a sátorban!) Ám azt mindenképp le lehet szögezni, hogy a fal statikai, szerkezeti elem, nem hőszigetelés. A hőszigetelés célja pedig az épület működésének gazdaságossá tétele. <u>Fűtési rendszerek No de most lássuk a fűtési rendszereket, amelyek különböznek egymástól, bár mindegyik célja az, hogy otthonaink, munkahelyeink kényelmesek és jók legyenek, hogy ne vonja el figyelmünket a didergés, vagy az izzadás családunktól, vagy tevékenységünktől. Éghajlatunkon a fűtési szezon hat hónap körül van, tehát nem jelentéktelen dolog a fűtés. Néhány évtizede az épületgépészet leginkább csak intézményi szinten létezett, mert a lakóházakra nem igen fordítottak gondot, oda elég volt a víz, gáz, fűtésszerelő is (a vizet és a gázt nem is lehet szerelni :-)). Később megjelent az otthonokban is a klíma-berendezés (ami persze csak léghűtő eszköz, ami tud fűteni is már). A modern épületekben már jelen van a légkezelő is, sőt megjelentek pár éve az épületfelügyeleti rendszerek is. Az épületfelügyeleti rendszerek ellenőrzik az épület működését. A modern épületek, lakóházak már nem csak egyszerű házak, hanem mesterséges intelligenciával rendelkező organizmusok, melyek a lakók szolgálatában állnak minden egységükkel. A csontozat a falak, a bőr a hőszigetelés, az érrendszer a csőhálózat, a szív a szivattyúk, az agy az épületfelügyeleti rendszer, a táplálék az energia. Mindezek dolga, hogy nekünk, a fejlődő és élő magzatoknak biztonságos környezetet biztosítson. Egy nem stimmel az analógiában: mi fizetjük a számlákat, ezért nem engedhetjük, hogy az organizmus nagyra hízzon energiából, nekünk a karcsú, optimálisan működő szervezet szükséges, az otthonunk. Az épületgépészet célja tehát ez, ezért nem lehet már kihagyni a tervezést, beszabályozást otthonaink építésekor, az időszaki ellenőrzéseket, és az energiafelhasználás optimalizálását. A folyamatos fejlődés folyamatos megújulást követel.

Radiátoros fűtés

Természetesen olcsó, bár igen drágán is lehet radiátorokat vásárolni, ám a működés szempontjából a drága radiátor egyenértékű az olcsóval, csak szebb. Egyébként az ideális hőleadó felület a feketetest sugárzó, ami, mint nevében benne van, fekete. Radiátor feketében? Ugye elképzelhetetlen. Tovább! A radiátoros fűtés működéséhez 50-90°C hőmérséklet szükségeltetik. Rögtön be kell, hogy lássuk, a vizet kisebb hőmérsékletre melegíteni kisebb energiát igényel. Itt az első gond a radiátorokkal. A másik, hogy ha nagyobb radiátorokat teszünk a szobába, alacsonyabb hőmérsékletű vízzel is fűthetünk, de igen nehéz rávenni a levegőt, hogy alacsony hőmérsékleten keringeni kezdjen a szobában. Jellemző módon kb. 40°C alatt nem teszi, amit szeretnénk tőle. Ekkor már nagy felületű radiátorokról beszélhetünk. További hátránya, hogy az ablak alatt helyet kapó eszköz hősugárzása erőteljesen melegíti a mögöttes falat, a fal túloldalán a külső környezetet. Ez persze nem a mi dolgunk, azt a természetnek kell elvégeznie. Készítettem néhány ábrát a könnyebb érthetőség jegyében. Az első:

Egy szobát ábrázol a rajz, eltúlozva érzékelteti a hőmérsékleti viszonyokat és a falban keletkező hőáramot (a hő is felfogható áramló közegnek, ami mindig arra halad, ahol a kevesebb van belőle). Az ábra jobb oldalán az ablak, alatta a radiátor, a hőmérsékleti viszonyok arra vannak kisarkítva, amikor a levegő áll. A radiátorral szembeni falon a termosztát. Valóságos állapot ez? Igen! Ez az az állapot, amikor éjszaka van, a levegőt nem kavarjuk össze járkálásunkkal. Fekszünk az ágyban, a termosztát kikapcsolta a fűtést, mert a meleg levegő-párna elérte az érzékelő magasságát és a légtér berétegződött. A hűvös zónában fekszünk, nyakig betakarózva, a felettünk levő légréteg meg meleg. Biztos jó ez így? A szoba lassan lehűl, a fűtés beindul, a levegő keringeni kezd a sűrűség-különbség miatt és felmelegszik a szoba alja is. Persze melegünk lesz és kitakarózunk. A fűtés leáll, a levegő rétegződik… Általános felfogás, hogy hálószobába csak radiátort szabad tenni – biztosan jó megoldás? Gondoljunk bele abba is, hogy a fal mellé helyezett szekrények mögött mekkora lehet a hőmérséklet, ahol nem jár a levegő, pláne, ha külső falon van. A szobában meg a mennyezet alatt akár 50-60°C is lehet, mert ugyan miért is jönne le a forró levegő, mikor felfele szeret menni. A mennyezet túloldalán a tetőtérben meg lehet akár -15-20°C, tetemes hőmérséklet-különbség, nemde?

Padlófűtés

A következő legyen a szeretett-átkozott padlófűtés. Szeretett, mert akinek van ilyen korszerű kivitelben az áldja, akinek a ’80-as években keletkezett, az meg bánja. Akkoriban azt gondolták, hogy 50-60°C-os vízzel kell fűteni és akkor jó, ha a padló forró. Ekkor terjedt el, hogy a lebegő por károsítja a légutakat, meg mindenféle szörnyű betegségeket okoz. Napjainkban még él ez a rettegés, ám teljesen alaptalanul ! A hőszigetelt épületben levő padlófűtés korszerű, sőt egyenesen egészségbarát megoldás, kifejezetten alkalmas asztmások és légúti megbetegedésben szenvedők életterének. A lebegő por 27°C-os maximális padló-hőmérséklet esetében meg sem jelenik, ez a hőmérséklet az egészségügyi határérték pl. a német szabványok szerint is! A következő kételkedő kérdés: és akkor milyen meleg van a 25-27°C-os padló felett? Bizony 23-24°C, ami kellemes érzetet kelt. Lássuk a padlófűtés hőmérsékleti viszonyait:

Merőben másképp néz ki. Igen jól látható, hogy a padló felett levő légtér és benne a tárgyak is mind közel azonos hőmérsékletűek, egyrészt azért, mert a padlófűtés sugárzó fűtés, kvázi infra fűtés, másrészt a levegő hőmérséklete is a teljes magasságban közel azonos. Ebben a környezetben igen jól lehet aludni, mert azonos a hőmérséklet, nem is lehet más, hiszen az öt-tíz centis beton, amiben a csövek vannak hihetetlenül nagy tehetetlenséggel rendelkezik. Ez még jól jöhet egy jó pár órás áramszünetben is 🙂 Mivel alacsony hőmérsékletű fűtővízzel lehet fűteni, a hőáram is lényegesen kisebb (kisebb a veszteség, tehát a fűtési költség).

 

Ellenérvek:

Nem lehet padlót tenni rá, a hálószobába padló kell! Miért kell padló, de kelljen, van egy rossz hírem: tehető rá padló, van olyan típus! Több előnye is van? Sok is: nincs radiátor, nem penészedik a szekrény belseje és a fal mögötte, nem fázik a lakó lába (nyári hőmérséklet-viszonyok érzetét kelti), gyorsan szárad felmosás után, a padlón is lehet… aludni! Egyetlen hátránya van, nem lehet vele hűteni.

 

 

Falfűtés

Következzen a manapság közkedvelt falfűtés. Ez is sugárzó fűtés, viszonylag alacsony hőfokú vízzel fűthető, azonban kisebb a tehetetlensége, mint a padlófűtésnek és nagyobb, mint a radiátoros fűtésnek. Kellemes érzetet keltő fűtési mód, bár megítélésem szerint több a hátránya, mint az előnye. Máris elnézést kérek a falfűtés-hívőktől, de a fizika… (vélemény, nem állítás)

 

 

Alkalmazására legjobb környezet egy tágas nappali, vagy egy gardrób-szoba melletti hálószoba. Mivel a csövek a falban futnak, képek elhelyezése veszélyes, a szekrények elhelyezését rögzíteni kell, mögé nem kell falfűtés, és akkor hogyan rendezzem át a szobát? Szóval alkalmazása korlátok közé van szorítva. Ám lehet vele hűteni!

Mennyezetfűtés

Az előzőekhez hasonlóan ez is sugárzó felületi fűtés megannyi jó tulajdonsággal. Lehet fűteni, kiválóan lehet hűteni, lehet szekrényt tenni a falhoz, polcokat, képeket rögzíteni, meg minden! Hurrá. itt az igazi megoldás! Hát nem!

Ennél a módnál a fűtéssel van egy kis gond: egy béna kis asztal-szerűség akarja ábrázolni a problémát. Sugárzó fűtésként fentről lefele sugározza a meleget, ami átmelegíti a tárgyakat először, majd a tárgyak is melegítik a levegőt. Ez klassz, olyan, mint amikor süt a nap – télen. Ugyanis a hősugarak útjában álló tárgyak mintegy leárnyékolják azokat, így az alattuk levő felületek nem melegszenek fel. Ez a legnagyobb hátránya ennek a rendszernek. Az ágy alatti terület akár penészedhet is, meg az ágynemű az ő tartójában is. A szekrényekben is hűvös van és a pára meg lecsapódik a hideg felületekre, mert a pára az olyan.

Hűteni viszont a legjobb! Így manapság a legjobb választás a padlófűtés – mennyezethűtés kombó 🙂

 

Léteznek egyéb fűtési eljárások is, ezeket általában nem használják otthonokban. Nem találunk fekete sugárzókat, gázos infra fűtéseket, hőlégfűtést és még sok, igazából nem is lakóépületbe való megoldást. Egy fontos fűtési rendszert nem említettem, mégpedig a légfűtést. Tulajdonképpen őshazájának az Egyesült Államokat és Kanadát tekinthetjük, hiszen ebben a két államban meglehetősen elterjedt, sőt igen nagy tapasztalattal rendelkeznek e téren. A rendszer lényege, hogy speciális kazánokkal melegítik a levegőt és azt hőszigetelt nagy átmérőjű csöveken juttatják be a helyiségekbe. Mivel a kazán a levegőt, tehát a fűtendő közeget közvetlenül melegíti, hatásfoka jobb, mint a többi megoldásé. Példa: radiátoros fűtéskor a kazán felmelegíti a hőszállító közeget, az a hőmennyiséget elszállítja a radiátorig, ami hőátbocsátással melegíti a levegőt. Tehát az átalakítás kettős.

Szellőztetés – légtechnika

A légtechnika összefoglaló megnevezése a szellőztető, légfűtő és a klimatizáló, avagy légkondicionáló rendszereknek. Mindegyik rendszer alapja a levegő kényszer-keringtetése ventilátorral. A szellőztető rendszerek, mint az elnevezés is mutatja, szellőztetnek, tartalmaznak általában légszűrőt, ha csak a levegő tisztán tartása a cél. A légfűtők a téli időszakban fűtik fel a beérkező hideg levegőt egy kalorifernek nevezett “radiátor” segítségével, egyben a légcserét is megvalósítják. Azokat a klimatizáló berendezéseket, amelyek fűtenek, hűtenek és megadott értékhatárok között tarják a befúvott levegő nedvességtartalmát, klímaberendezéseknek nevezzük. Ezek a berendezések képesek szűrni, keverni, előfűteni, nedvesíteni, hűteni, vagy akár szárítani is a levegőt. Bonyolultnak tűnik ez a felsorolás, mert az is, tehát ezek a rendszerek tudják azt, amit igazából légkondicionálásnak neveznek. Alkalmazásuk jobbára technológiai jellegű, tehát pl. félvezetők gyártásánál elengedhetetlen. Családi házakban ritkán lelhetők fel. A szűrőknek és a többi egységnek is karbantartási igénye van, a csere- és tisztítási periódusokat szigorúan be kell tartani a megkövetelt levegőminőség érdekében. Az egyszerű szellőztető berendezéseknek nagy jelentősége van a modern otthonokban, mert az egyre jobb építési technológiának és a csúcsminőségű nyílászáróknak köszönhetően a helyiségek egyre kevésbé szellőznek. A passzívházak esetén elengedhetetlen, rendszerint hővisszanyerős megoldásokkal találkozunk. A légfűtésről néhány szót ejtettem már a fűtéstechnika oldalon. Ezen az oldalon azt említem meg, hogy a légfűtő nem azonos a légfűtéssel, mert az előbbi egy kalotiferrel melegíti a levegőt, a kalorifert pedig meleg víz tartja melegen. A kisebb légtechnikai berendezések hőszigetelt csöveket tartalmaznak, míg a nagyobbak a filmekben látható légcsatornákat. Ezekben a légcsatornákban kúsznak a hősök mindenfelé. A nagy berendezések ára nem éppen olcsó, viszont szükségesek pl. egy nagy-áruházban. A légtechnika szerelése kisebb épületekben viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Problémát rendszerint a nagyobb átmérőjű légcsövek elhelyezése jelent. Okos megoldás, ha a helyiségek felső élénél helyezzük el azokat, majd pl. gipszkartonnal eldobozoljuk. Nagyobb épületekben előre kiképzett csatornák szolgálnak a légtechnika befogadására, vagy a mennyezeten függesztve kapnak helyet. Ez esetben álmennyezet kerül elé, ha az esztétikus megjelenés erre kötelez, vagy egyáltalán nem kapnak burkolatot, mert nem lényeges, hogy ne legyenek láthatóak (pl. bevásárló-központok mennyezete). A légtechnikai rendszerek telepítése ritkán jár nagy rombolással, a telepítési időt a légcsatornák kialakítása szabja meg jellemzően.

Gázszerelés – gázellátás

A gáz felhasználásának kezdete az 1700-as években kezdődött el kőszén desztillálásával előállított éghető gázzal. Egy évszázaddal később indult csak be a világítógáz alkalmazása Londonban, Párizsban, később Berlinben is. A világítógáz felkeltette Gróf Széchenyi István érdeklődését, kastélyában másfél évtizedig saját gázfejlesztőjével állított elő gázt. A XVIII. század közepén Budapesten már üzemelt az első “légszeszgyár” a Lóvásár téren (ma Köztársaság tér, ja, nem, II. János Pál Pápa tér). A XIX. század elejére már jelentős gázhálózaton keresztül gáztűzhelyek, gázkályhák, gázkandallók tömege üzemelt. Ekkor a főcsőhálózat hossza elérte a 600 000 métert. Ez a gázgyár 1914-ig működött, szerepét az óbudai gázgyár vette át. Ez a gázgyár a földgáz elterjedéséig készített gázt a főváros lakóinak. A jellemző készülékek a tűzhelyek, vízmelegítők, hűtőkészülékek, mosóüstök, fűtőkályhák és a vasalók voltak. 1988-ban a földgáz szolgáltatása vált teljes körűvé, megszűnve ezzel a “széngáz” használata. Napjainkra az ország szinte minden zugában elérhető a földgáz-szolgáltatás, ami mintegy 5 millió méter vezetékrendszeren valósul meg. A gáz veszélyessége miatt kizárólag minősített, engedéllyel rendelkező szerelők létesíthetnek rendszereket tervek alapján és szigorú ellenőrzés mellett. A pontos szabályokat a hatályos GMBSZ (teljes címe: Gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési Műszaki-Biztonsági SZabályzata) tartalmazza. Ez a szabályzat pontosan előír mindent, ami a biztonságos kiépítéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos. Ennek a hálózatnak a telepítés jár a legkisebb bontással-helyreállítással az épületen belül, mert a gázcsövek jellemzően a falsíkon kívül helyezkednek el a falhoz bilincselve.