Menü Bezárás

Hőszigetelés

Mindenképp szükségét látom annak, hogy ejtsek néhány szót a hőszigetelésről, annak fontosságáról. Hőszigetelésre azért van szükség, mert éghajlatunkon igen zord telek is előfordulnak, és hát az épületein, házaink építésének egyik célja az, hogy ne fázzunk, vagy főjünk meg a napon. (A másik, hogy függetlenítse életvitelünket az időjárás egyéb változóitól). Már őseink is rájöttek kísérleti úton, hogy pl. az állatok bundáját magukra öltve nem fagynak meg könnyedén, sőt a nyári nap alatt sem kapnak hirtelen hőgutát. Miért-miért nem, nem terjedt el a bunda helyett az agyag, vagy kőlemezek viselete, de a fém-ruházat is igen kellemetlennek bizonyult. Ebből az egyszerű következtetésből adódóan miért téglával akarunk hőszigetelni, mikor megannyi finom-meleg anyag áll rendelkezésünkre?!

Akkor nem kell tégla? Dehogynem, hiszen tartani kell a födémet, a tetőt, az ablakokat, ajtókat. Nos, a természet ismeri a fizikát, nem úgy, mint mi. Sok évtizeden át pazaroltuk az energiát, hiszen olcsó volt. Nem kellett a hőszigetelés, elég volt a jó vastag tégla-fal. Sajnos szabványaink is igen engedékenyek voltak. Ennek a korszaknak immáron vége. Egy adat: nyugati szomszédaink az épületeink fűtésére felhasznált energiamennyiség mintegy 30%-ával üzemeltetik lakásaikat, mert hőszigetelnek.

Okosabbak ők? Nem, csak jól gondolkodnak! Ebből következően: amennyiben mi is olyan mértékben hőszigeteljük épületeinket, akár 60%-os energiamegtakarítást is elérhetünk! Ez esetben nem kell azon törnünk a fejünket, hogy még több energiát és pénzt befektetve csökkentsük a fűtésszámláink összegét, hiszen meg sem kell vásárolni ezt az energiamennyiséget, tehát kevesebb energiát kell vásárolni, előállítani, ezzel kisebb a CO2 kibocsátás, az éghajlatváltozás lassítható, és így tovább…

Lássuk azonban az egyszerű magyarázatát a hőszigetelés fontosságának. Hőszigetelni azért kell, mert a lakótérben levő hőmérséklet alá csökken a kinti hőmérséklet, ezáltal hőáram indul a fal külső felülete felé. Ez a hőáram annál kisebb, minél nagyobb a falazat hővezetési ellenállása. Magyarán: nem kellene hőszigetelni, ha a külső és a belső hőmérséklet állandó lenne, mivel a két légtér között nem alakul ki hőáram. Éghajlatunkon az építészetnek meg kell küzdenie az évszak-változásokkal, télen a meleget bent kell tartani az épületben, nyáron pedig hűteni kell a lakóteret. A másik két évszak egy részében semmit sem kell tenni, bár ez az időszak igen rövid ideig tart. A hőáram iránya a fal két oldalán jelentkező “hőpontenciáltól”, hőmérséklettől függ. Ha kívül hideg van, a hőáram iránya kifelé mutat, ha melegebb, akkor befelé. Azonos hőmérsékleteknél a hőáram értéke 0-ra csökken.

Hőszigetelés nélküli fal:Hőszigetelés 1

Az ábrán a hőszigetelés nélküli fal hőmérsékleti viszonyai láthatók. A benti levegő hőmérséklete a fal síkjánál már erősen csökken (sugárzik a hideg a falból). A belső és a külső felület hőmérséklet-különbsége igen nagy.

 

 

 

Belső hőszigetelés:Hőszigetelés 2

Ezen az ábrán a kényszerűség szülte – igen helytelen módon – belső hőszigetelés látható. A fal a hideg idő nagy részében akár fagypont alatt is lehet. Amennyiben a falban vízcső húzódik, az elfagyhat, a fal állaga a külső levegő nevességének és a fagynak “köszönhetően” igen gyorsan pusztul, mállik, repedezik. A hőszigetelés és a fal közé mindenképpen párazáró fóliát kell helyezni. Kerülendő megoldás.

 

A helyes megoldás a külső hőszigetelés:Hőszigetelés 3

A külső hőszigetelés  után a fal átmelegszik, a fűtési viszonyok javulnak, a komfortérzet jobb lesz, hiszen a fal hőmérséklete csak néhány fokkal kisebb a levegőjénél (nem húz a fal). A benti keletkező pára a falban elnyelődve kellemesebbé teszi a közérzetünket, a fűtési hőmérséklet is csökkenthető néhány fokkal a komfortérzet változása nélkül (1 fok hőmérséklet-csökkentés 5-6% energiamegtakarítással jár). A fal szinte állandó hőmérsékleten van, szerkezete igen sokáig nem változik. A külső hőszigetelést azonban igen gondosan kell felszerelni, hiszen minden rés “hőhidat” alkot, rontva a hőszigetelő rendszer jóságát (mit sem ér a kigombolt bunda a hóviharban). Fontos, hogy tudjuk: a hőszigetelések sem óvnak meg az elfagyástól, csak megnyújtják a kihűlés idejét (semmi sem tökéletes), tehát fűteni ezután is kell, csak sokkal kevesebbet (igaz, hogy nyáron hűteni is kevesebbet kell)! Ejtsük néhány szót a falazatokról, és a könnyűszerkezetes – nehéz-szerkezetes vitáról. Be kell látni, hogy a különböző építési módok mind-mind más célt szolgáltak, csak mára elfeledtük azokat. Minden épületnek van hőállandója, ami azt mutatja,hogy a hőmérséklet emelkedés, vagy csökkenés időben mikor jelentkezik a fal hőmérsékletében. Igen nagy hőtároló kapacitása van a vályogfalnak még nagyobb a döngölt falnak. Az ilyen épületeket akkor célszerű építeni, ha mindig otthon tartózkodik a család. Nagy értéket mutat a téglafal is, szintén akkor érdemes ebből építkezni, ha a családból valaki mindig otthon tartózkodik. Három műszakos munkahelyek is kialakíthatók ezzel a technológiával. A szellőztetés alkalmával a falak nem hűlnek ki, a levegő gyorsan visszamelegszik. A könnyűbetonok, habkő-szerű falazóelemeknek már kisebb a hőtároló kapacitásuk, igen jó a hőszigetelésük, jó közérzetet biztosítanak, azoknak való, akik napközben nemigen vannak otthon. Nagyon jól alkalmazható munkahelyek építésénél. A könnyűszerkezetes épületeknek gyakorlatilag nincs hőkapacitásuk, szellőztetéskor a levegő igen gyorsan lehűl benne, de gyorsan vissza is melegíthető. Kifejezetten a dolgozó családoknak ajánlható, napközben a fűtés visszavehető, hazaérve, vagy előre programozva gyorsan felfűthető. Alkalmasak még irodáknak, egy-két műszakos munkahelyeknek. A passzív házakban a hőmérséklet már a lakók bentlétekor emelkedik, hiszen az ilyen típusú épületeknek igen kicsi fűtési energiára van szükségük. Az igazi jó ház vékony, költségkímélő erős falazatból és vastag hőszigetelésből áll. Mi is a vastag? Osztrák szomszédaink a mi fűtési-energiafelhasználásunknak 32%-ával állítják elő ugyanazt a meleget, mint mi. Ez azért lehetséges, mert ők a falakra 15cm, a födémre 25-30cm vastag hőszigetelést építenek, a nálunk elterjedt 4cm-rel szemben. Könnyű belegondolni: hasonló vastagsággal akár 60%-ot is megtakaríthatunk fűtési költségeinkből. 25cm külső hőszigetelésnél és a födémen 40cm-rel a falak lehetnek vasbetonból is! A teljes lezártság okozhat penészesedést, hiszen a korszerű nyílászáróink nem biztosítanak megfelelő szellőzést. A passzív házak teljesen zárt légterének szellőztetését aktív, hővisszanyerős rendszerekkel biztosítják, ennél a típusnál azonban gondot okozhat a túlfűtés, hiszen akár egy főzés is túl nagy mennyiségű hőt termelhet. A hűtésről gondoskodni pedig megint csak energiát kell felhasználni. Az aktív szellőztetés manapság alapkövetelmény kellene, hogy legyen! Hátra van még a nyílászárók minősége. Igen fontos tényező, hiszen majd egy nagyságrenddel rosszabb a hőszigetelési tulajdonságuk, mint az átlag falaké. Itt jön szóba a tájolás is, délre néző nagyobb ablakok, északra lehetőleg ne is nézzen ablak. A napházak tervezésére manapság már több tervező is vállalkozik. A hőszigetelő anyagok sokfélék lehetnek, azonban át kell gondolni tartósságukat, páraáteresztésüket, mechanikai tulajdonságaikat.

Néhány példa:

Sztirol habok: nem páraáteresztő, jó hőszigetelő, nem hőállóak, állítólag hazánktól nyugatra már bontják el az efféle rendszereket, mert a falakban szétesnek( remélem csak rémhír), viszont az állatok szívesen széthordják, ill. beleköltöznek, tehát az installálás során igen gondosan be kell tartani a technológiai utasítást.

Üveggyapot: napjainkban már igen finom szerkezetűek, már nemigen szúrnak az elemi szálak, jó hőszigetelők, nem párazáróak, hőállóak, de nem tűzállóak.

Kőzetgyapotok: egészen hasonlatosak az üveggyapotokhoz. Hőállóságuk igen jó, tűzállóak, sőt már hozzáférhetők a tömörített táblák is, amelyek akár lépésállóak is lehetnek.

Perlit-félék: háromszor-négyszer rosszabb hőszigetelők a fent említetteknél, tehát 1cm sztirolhab = cca. 4cm perlittel, tehát alkalmazási területe igen behatárolt.

 

A kissé nagyvonalúan jellemzett sztirolhabokról és a hőszigetelésekről egy precízebb jellemzés Kecső Zoltán tollából:

Sztirolhabok:

A nemzetközi metódus szerint 2 változatát különböztetjük meg: EPS (hungarocell, nikecell) nyílt cellás, polisztirol alapanyagú expandálási eljárással készült hőszigetelő anyag. Jellemző alkalmazási területe:  – padlókban  – falakon (kívül)  – hőhidak szigetelése esetén  – egyenes rétegrendű lapostetőkben.

Tulajdonságai:

– Jól terhelhető, stabil hőszigetelő képességű anyag

– Nedvességre, terhelésre nem érzékeny

– Korlátozottan páraáteresztő (általános lakófunkció esetén keletkező páranyomást képes levezetni a rendszer)

– 80°C-ig alkalmazható

Félreértés, hogy a falakban szétesik és az is hogy nyugatra már bontják. Nyugat-Európában a homlokzati hőszigetelések céljára több mint 30 éve alkalmazott termék, a bontási félreértés abból adódik, hogy ott a korábban 5 cm vastagságú hőszigetelő lemezzel épített rendszereket bontják és 12-15 olykor 25 cm vastagságú ugyancsak EPS anyagú hőszigetelő rendszerekre cserélik. Nyugat-Európában a homlokzati rendszerek 90%-a ma is EPS rendszerekkel készül, köszönhetően a termék kiváló ár/érték arányának.

Másik változata a zárt cellás XPS:

Jellemző alkalmazási területe:

– nagy terhelésű padlókban

– hőhidak szigetelése esetén

– fordított rétegrendű lapostetőkben (zöldtetőkben)

Tulajdonságai:

– jól terhelhető, stabil hőszigetelő képességű anyag

– nedvességre, terhelésre nem érzékeny, vízálló

– nem páraáteresztő

– 80°C-ig alkalmazható

Szálas hőszigetelő anyagok (üveg és kőzetgyapot):

Mindkettő típus gyártás technológiája sokat javult az elmúlt időszakban. Az elemi szálak finomabbak.

Közös tulajdonságaik:

– ásványi szálakból készülnek

– nedvességre és terhelésre érzékeny termékek

– nagyon jó páraáteresztők

– hőállóak, tűzállóak

Különbségek:  a kőzetgyapot termékekből nagyobb sűrűségű, nagyobb teherbírású hőszigetelő termékek is készíthetőek (lapos tetőkhöz, homlokzati hőszigetelő rendszerekhez)

Üveggyapot:

Jellemző alkalmazási területek:

– magastetők hőszigetelésére, szarufák között és alatt

– szerelt falszerkezetekben, álmennyezetnél

– lépészajcsökkentés

Kőzetgyapot:

Jellemző alkalmazási területek:

– magastetők hőszigetelésére, szarufák között és alatt

– szerelt falszerkezetekben, álmennyezetnél

– lépészajcsökkentés

– lapostetőkben

–  homlokzati hőszigetelő rendszerekben

Hőszigetelő anyagok rágcsáló és rovar káraival kapcsolatban:  – alapvetően minden terméket mechanikailag védeni kell a rágcsálóktól és a rovaroktól, mert mindegyiket fajtától függetlenül károsítják e kártevők.  – a tapasztalatok azt mutatják polisztirol termékekbe nem fészkelnek bele a rágcsálók, míg mindkét típusú szálas szigetelőanyagban előszeretettel fészkelnek ha tehetik. (nem függ az irritáció mértékétől)

Kecső Zoltán

elnök  MEPS

 

Nem található a felsorolásban a tégla, a kerámia, kijelenthető, hogy ezek szerkezeti elemek, nem hőszigetelések. Egyre inkább elterjed az a megfelelő felfogás, hogy a falak szerkezeti elemekként töltik be feladatukat, tartják a födémet, mechanikusan elválasztanak a környezettől, a hőszigetelés padig megóv minket a környezet hőmérsékletének változásaitól. Olcsó falakat és drága hőszigetelést kell alkalmazni, amely megoldás nem kerül többe, mint a drága fal és olcsó hőszigetelés, de legalább nem kell a használat során rezsi képében többször is megvásárolni az épületet, azaz adott esetben könnyebb a hitel részleteit fizetni (talán még másra is jut pénz)!  Minden kivitelezést azonban igen precízen és körültekintően kell végezni a technológia pontos betartásával. Az elérendő cél a tartós energiamegtakarítás, tehát néhány óra, vagy nap késéssel, de alaposan kialakított rendszer jól működő épületet eredményez.

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás