Skip to content

Infrafűtés – tévhitek

Az infrasugárzás egy kellemes érzetet keltő fizikai jelenség. Valóban hasonlít a napsugárzás keltette melegérzethez, némi korrekcióval.

Az infrasugárzás egy kellemes érzetet keltő fizikai jelenség. Valóban hasonlít a napsugárzás keltette melegérzethez, némi korrekcióval. A fűtési rendszerek közt kezd elterjedni, ám sok-sok tévhittel szegélyezve. A fűtési rendszer miért is szükséges? A válasz ugye egyszerűnek tűnik: legyen meleg. Boncolgassuk kicsit, hogyan is lesz meleg.

A cél az, hogy ne fázzunk, azaz a körülöttük levő levegő kellemes hőmérsékletű legyen. Ezt nem is olyan egyszerű elérni, mert ehhez ki kell alakítani valamilyen fűtési módot, amelynek a feladata a levegő felmelegítése valamilyen energiaforrás segítségével. Az épületben a levegő hőmérsékletének fenntartása kizárólag úgy lehetséges, hogy a tökéletlen épület hőveszteségén felül kell energiát betáplálni. Veszteségek. Csúnyán hangzik és eléggé megfoghatatlannak tűnik, pedig nem az, kizárólag fizikáról van szó. Az épületek esetén igen sokféle helyen tud elszökni az energia, azaz veszteség keletkezni. Az aprólékos elemzéstől mentesen most vizsgáljuk meg a főbb veszteségeket:

- Hőátbocsátás: az a fizikai jelenség, amikor a hő (hőáram) az épületet határoló elemeken (burkon) keresztül áramlik hőmérséklet-különbség hatására. Más megfogalmazás szerint a hőpotenciál-különbség hőáramot kelt az anyagban, amelynek hőellenállása van. Nyilvánvaló, hogy ha nincs hőpotenciál-különbség (hőfokkülönbség) a belső és külső tér között, akkor nem keletkezik hőáram, azaz nem kell energiát felhasználni. Ez ugye akkor lép fel, amikor a fal túloldalán is akkora a hőmérséklet, mint belül. Ha viszont kívül melegebb van, akkor a hőáram iránya a fűtéshez képest megfordul, befelé irányul, ergo hűteni kell majd az épületet.

- Filtrációs veszteség: ez az akaratlan légcsere elnevezése, fellép a nyílászárókon, ha nem záródnak jól, felléphet olyan helyeken, ahol nem sikerült tömörré tenni a falsíkok, egyéb határolóelemek találkozásait. A régebbi épületeknél akár 20-60%-át is kitehetik a fűtésre fordított energiamennyiségnek.

Nagy csoportja a veszteségeknek a széljárás, a tájolás, az árnyékoltság, a csapadékok keltette veszteségek.

Summázva a fentieket, a fűtés feladata az épület ezen veszteségeinek  pótlása és még a belső levegő felfűtése.

Ezek vázolása azért volt fontos, hogy vegyük észre, az épületek tervezett hőveszteségét pótolni kell, ha meleget akarunk bent. Tehát, ha a tervezéskor kiszámított hőszükségletet vesszük alapul, akkor ez azt jelenti, hogy az épület fűtéséhez a tervezési hőmérsékleten (-13 -15°C Magyarországon országrésztől függően) az épület összes tulajdonágát és a belső hőmérsékletet figyelembe véve a kiszámított teljesítmény szükséges. Egyenletben: Q=A*k(U)*(t1-t2). A hőáram tehát a lehűlő felület, a hőátbocsátási tényező és a belső és külső hőmérsékletek különbsége. Egyenesen arányos összefüggések ezek.

Összegezve, ha ez a kiszámított teljesítmény pl. 8,5 kW, akkor azt jelenti,  hogy minimálisan ekkora teljesítményű kazán szükséges a tervezett belső hőmérséklet eléréséhez. Ha a külső hőmérséklet még alacsonyabb, mint a tervezési hőmérséklet, akkor csökken a belső hőmérséklet arányosan annyival amennyivel kevesebb a kinti zimankó. Ezt kiküszöbölendő, kicsivel nagyobb teljesítményű kazánt építünk be fűtésként.

Térjünk rá az  infrafűtésre! A meleg semmi más, mint infrasugárzás, amikor a hőáram szerkezetben terjed, akkor hővezetésről beszélünk. Nos, ahhoz, hogy a példában szereplő 8,5 kW-ot be tudjuk táplálni az épületbe, a fűtési rendszer hatásfokával megemelt teljesítményt kell előállítani, ez elektromos fűtés esetén 90% körül van, tehát a szükséges teljesítmény 9,4 kW. A villamos árammal működő rendszerek 90%-os hatásfoka igen jónak mondható! Ha infrapaneles, vagy infra padlófűtést akarunk telepíteni, akkor bizony a példa szerint ~9,5 kW teljesítményű fűtőelemeket kell telepíteni.

A sok helyen kiemelt takarékossága csak annyiban áll, hogy a falak hőmérséklete alacsonyabb egy-két fokkal, a hőáram így kisebb mintegy 5-10%-al.

A kellemes érzetet keltő infrasugárzás akkor jóleső, ha éppen működik és a bőrünket éri. Ha nem működik a fűtés, mert nincs szükség rá, akkor ugye nem kelt fizikai érzetet, legfeljebb lelki érzetet. Hogy az infrasugárzás mindig hasznos? Nos ezzel lehet vitatkozni, mert pl. az emberi test felszínének hőigénye testtájaktól függően változik, a hidegebbre “tervezett” szervek, végtagok felesleges hőmennyiséggel besugározva túlmelegedhetnek. A kóros hőmennyiségtől függetlenül az éppen besugárzott testfelület izzad, a sugárzás megszűnésekor pedig fázik, hiszen a nedves felület komolyabb lehűlést eredményez.

Ezek az élettani hatásai, a család büdzséjére gyakorolt hatás ennél sokkal rosszabb! Az egy kilowattra vetített jelenlegi energiaárak a következők, figyelembe véve a fűtőeszközök hatásfokát is:

  • Gáz: ~19Ft
  • Hasábfa: ~8Ft
  • Pellet: ~15Ft
  • Villamos áram normál tarifa: ~50Ft
  • Villamos áram kapcsolt tarifa: ~35Ft

E kis felsorolásból az tűnik ki, hogy a villamos áramot fűtésre fogni közvetlenül csak azoknak érheti meg, akinek temérdek pénze van és olyan helyen lakik, ahol semmi más nincs, se gáz, se autóút, se ösvény, se semmi nincs, mert pl. néhány zsák pelletet még biciklin is el lehet tolni.

Ha semmi sincs, akkor is van levegő, amiből levegős hőszivattyúval lehet energiát előállítani, ezzel meg kilowattonként 15-20Ft körül lehet fűteni meg hűteni is, igaz, hogy nem olcsó a telepítése, ám az üzemeltetése még ésszerű határok környékén mozog.

Egyetlen egy  előnye van a elektromos infrafűtésnek napjainkban, hogy igen olcsó és gyors a telepítése. Eltartani azonban nem lehet sem rövid, sem hosszú távon, csak ha a telepítés helye pl. Svájc.


Kérdésem van!
Árajánlatot kérek!
Megrendelést adok!

33 thoughts on “Infrafűtés – tévhitek

  1. hokereso says:

    Tisztelt Fábry Úr!

    Örömmel olvastam a fenti gondolatsort, sok értékes információt tartalmaz, ezért nem tudtam elmenni szó nélkül az alábbi dolog mellett.
    A cikk utolsó gondolata kicsit merészre sikeredett.
    Nem ez az egyetlen előnye az infrafűtésnek. Saját tapasztalatok alapján mondok ellent Önnek.
    Egy szót sem ejtett a karbantartási költségekről, maceráról, ami egy fűtési rendszernél elég komoly odafigyelést, egyszersmind kényelmetlenséget, költséget jelent. Míg a panel esetében gyakorlatilag kimerül egy portöléssel.
    Ezen felül:
    1 – Hőkamerázással foglalkozom, rendszeresen keresnek rejtett szivárgások feltérképezése végett. Igaz, hogy ezzel a módszerrel a legolcsóbb, de így is kiadást jelent a feltárás, javítás.
    2 – A 4 éves gázkazánunk hőcserélőjét cserélni kellett, kilyukadt. Több tízezres költséget jelent. Lehet, hogy rosszul választottunk annak idején, de maradhatunk abban, hogy minél bonyolultabb egy berendezés, annál több a meghibásodás lehetősége, és a javítás vagy csere, nem olcsó mulatság.
    Tehát, ha szigorúan anyagi szempontból elemezzük, ezeket a várható költségeket minden képen bele kell számolni az összehasonlításba, nem beszélve a szerencse faktorról (milyen szakemberrel hozza össze az embert a sors, milyen berendezést, rendszert választ, milyen baleset, vagy meghibásodás következik be használat során)
    A kényelmi funkciókról még nem is esett szó.
    Az üzemeltetés veszélyei, vagy az üzemi zajok pl. kisebb lakásokban, házakban, vagy a berendezések helyfoglalása. Igaz, hogy ezeket a tényezőket nem lehet forintosítani, de aki találkozott valamelyik problémával, tudja, hogy neki mennyit ér…
    Minden rendszernek vannak előnyei, hátrányai, éppen ezért, a döntés jogát hagyjuk meg mindenkinek magának.
    Az mindenképpen hasznos, hogy segítünk a döntésben az ilyen jellegű írásokkal, viszont ez akkor korrekt, ha részrehajlás nélkül történik, márpedig egy ilyen kategorikus kijelentés mögé bármit képzelhet az olvasó.

    Válasz
    • Fábry Zoltán says:

      Tisztelt hokereso!

      Nagyon köszönöm hozzászólását, melyben kifogásolja a véleményemet! Úgy érzem, hogy van igazság abban, amit leírt, bár egy jól összerakott fűtési rendszer sok-sok évig kifogástalanul működik, de Ön valóban a rosszakkal találkozik, nekem meg kevés a javítanivalóm. Az igazság tehát velünk van :-) .
      A tréfát félretéve a tetemes üzemeltetési költségeket emeltem ki és próbáltam bemutatni, hogy miért is látom kissé negatívan az elektromos infrafűtést. Sajnos saját tapasztalatom van az infra fűtőpanelok terén, merthogy ezek “napoztatnak” engem is, bár működésüket igyekszem a minimumra csökkenteni fabrikett segítségével.
      Az ügyfelek döntését segítem elő azzal is, hogy a fajlagos üzemeltetési költségeket is leírtam.
      A működési stabilitásban igaza van, az elektromos fűtés szinte a legtisztább fűtési mód.

      Válasz
  2. Bárány Tamás says:

    Sajnos vagy éppen szerencsére nem vagyok szakember!
    Csupán a szüleim és a gyermekein háza lakása van infrafűtéssel ellátva, így csak a tapasztalatom írhatom le!
    Ez a négy ingatlan infrapaneles fűtéséből előzőleg kettőnél gázfűtés volt. A szokásos népbutítás áldozatai voltunk olcsó gáz stb. Sajnos a gáz ma már nem is olcsó és már nem is nagyon gáz, csak valami ami jön a csőből. A meglévő infrafűtéssel már nem fázunk és mindkét esetben 25-28%-kal kevesebb az éves fűtésszámlánk még a mai és a négy évvel ezelőtti árakon kalkulálva is!! A gyerekeimnél két, illetve három éve működik mindkét esetben panellekásban és a szomszédos távfűtéses lakások árainál 40%!!!!!!-kal olcsóbban. A szüleim idősek, nekik a gázzal 26-27 fok kellett és még akkor is fáztak a végtagok. Az infrafűtés az élettani előnyüknek köszönhetően az időskorban is tökéletes megoldás mivel ezzel 21-22 fokos hőmérsékletnél is kellemesen érzik magukat remélem még sok -sok évig.
    Összefoglalva tehát, ha egy jól megtervezett infrafűtésünk van az a mai energia és beépítési költségeket figyelembe véve a lehető legjobb megoldás!
    Sokunknak nincs pénze csillogó -villogó szuper rendszerekre ami 4-10 milió forintba kerül és biztosan gazdaságos, de ebből a pénzből sok-sok számlát ki lehet fizetni és mire megtérül már javíttathatom, vagy cserélhetem is az egészet.
    A tapasztalás nagy Úr és amíg nem tapasztal addig kérem ne írjon ilyen és hasonló cikkeket még akkor sem ha egy vélhetően rosszul tervezett infrafűtése van!

    Üdvözlettel: Bárány Tamás.

    Válasz
    • Fábry Zoltán says:

      Tisztelt Hozzászóló!

      Köszönöm, hogy leírja tapasztalatait és megtiltja nekem, a honlap tulajdonosának, hogy megírjam a véleményemet és kétségbe vonja az én tapasztalásomat. Az én tapasztalásom rosszabb, mint az Öné? Van tehát az Ön nagy Úra, meg az enyém, de az Öné jobb. Rendben. Én is felhozhatnám rokonaim tapasztalatait és érzéseit is, ám én számoltam. Lehet, hogy rosszul, de lássuk csak:
      Volt Önnek egy gázfűtéses rendszere, amely igen gazdaságtalanul működött, mondjuk a példa kedvéért éves szinten felhasznált 2000m3 gáz, ennek ára (2000m3*150Ft/m3) 300000Ft, legyen nagyon rossz a rendszer hatásfoka, pl. 60%, tehát (2000m3*0,6) 1200m3 az valóságos felhasználás, amely kilowattra átszámolva (1200m3*9,4kWh/m3)(34MJ=9,4kWh) 11280kWh évente és ez a mértékegység már értékelhető villamos energiában is. A maradék 40%-ot engedjük ki a környezetbe! Legyen ez az energiamennyiség az éves fűtési energiaszükséglet.
      Adjunk 100%-os hatásfokot az infrafűtésnek(!), így az évi 11280kWh már csak be kell szorozni a villamos áram normál tarifájával, ami ugye 50Ft/kWh. Az eredmény 564000Ft. Talán ez nem biztos, hogy 25%-al kevesebb a 300000Ft-nál?! Mormolhatjuk a csodaszavakat is, hőérzet, alacsonyabb léghőmérséklet, meg minden, ezek is mintegy 20%-kal mérséklik az eredményt.

      A további lehetőségek:
      1. Az infrafűtés csodálatos dolog és legalább 150%-os hatásfoka van.
      2. A fizika téved és teljes ostobaság az összes energiaszámla.
      3. Rosszul gondolkodom és csapnivalóan számolok.
      4. Az én fűtésemet a tatabányai cég, amely az infafűtés honi atyja, pazarlóan méretezte, rossz paneleket és termosztátokat épített be, ergo be kell perelnem 20 évre visszamenőleg az előző tulajdonossal együtt az okozott károkért. Vagy nekem sokkal drágábban számol az elektromos szolgáltató, mert bizonyára haragszik rám a megújuló energiaforrások miatt!
      5. Hazugság az infrapenelekkel kapcsolatos adatok, mert sokkal jobban működik, mint az deklarálják és gonosz módon elhallgatják csodálatos és még jobb tulajdonságaikat és lerontják annak hírnevét. Nagyságrendekkel több energiát sugároz ki a betápláltnál, tehát ímé megvalósíttatott a perpetuum mobile.
      6. Sok, nagyon buta család csak azért használ földgázt, mert tengersok pénze van és kifejezett akarata rosszul működő, gyorsan lepusztuló fűtési rendszerek által generált rezsit fizetni. Imádja a gázszolgáltatót és ezért nem a gyerekeire, házastársára költi a keresetének jelentős részét, hanem hőn szeretett szolgáltatóját gazdagítja.

      További hozzászólók újabb csodálatos és fantasztikus pontokat adhatnak hozzá!

      … és higgyék el, nem vagyok mérges egy cseppet sem :-)
      Végezetül is még egy adat ökológiai szempontból: az erőművi hatásfok kb. 30%! Földünk egészségét figyelembe véve villamos árammal fűteni igen nagy CO2 kibocsátással jár, akkor inkább a fabrikettet használom, azt még senki sem vitatta, hogy a tűz ég!

      Válasz
  3. Okoska says:

    Egy kis pontosítást írnék le. Ha az infrafűtéssel meg lehet takarítani 40%-ot, akkor a nappali villany árához képest a gáz köbméterének 220 Ft-nak kellene lennie. Ha pedig véletlenül mégsem lehetne 40%-al olcsóbban fűteni, akkor 246 Ft-os gázárnak kellene lennie.
    Tájékoztatásul mindenféle díjtételekkel együtt kb. 150 Ft egy m3 gáz ára.

    Válasz
  4. Kételkedő says:

    Infra fűésnél mi a helyzet keletkezik-e elektromágneses tér, ami az emberi szervezetre káros.

    Válasz
    • Fábry Zoltán says:

      Kedves Kételkedő!

      Ismét csak saját gondolataimat és kétségeimet tudom leírni.
      Az emberi szervezet csodálatos szervezet, önszabályozó és érzékeny, avagy nem, ez pedig attól függ, hogy ki milyen módon interpretálja, vagy egyszerűen a pénz befolyásol mindent. Arra gondolok, hogy ha éppen távvezeték alatt lakom, akkor kártérítést kérek, ám ha mobilt használok, az nem árt, sőt az sem, ha magam viszem a mágneses teret az otthonomba.
      Szerintem a távvezeték mágneses tere nem jelentősebb, mint az otthonaink falaiban húzódó vezetékek keltette mágneses elektroszmog, viszont pl. a számítógépek, televíziók, set-top boxok és megannyi kütyü tápegységeiben generálódó nagyfrekvenciás mágneses tér bizonyosan nagyobb és szélesebb spektrumú mágneses teret kelt. A mobil telefonok pedig ugye a fejünknél vannak mikor telefonálunk.
      Nos, félretéve a károgást, logikusan nagyobb az mágneses térerősség, ha a talpunk alatt van, mintha nem lenne. Az fizikai tény, hogy a váltakozó mágneses tér áramot indukál a közelében levő vezetőben és mivel az emberi szervezetben megannyi vegyianyag van, igen jó vezetőnek tekinthető. A létrejövő áramok befolyásolják a vegyianyagok állapotát, hogy aztán ezek miféle reakciókat produkálnak, az beláthatatlan. A permanens mágneses tér nem kelt áramot, tehát pl. a mágneses karkötő kevéssé ártalmas, bár a környezetében mozgó vérben kell, hogy keletkezzen áram. Konklúzió: ha a távvezeték árt, akkor az elektromos infrafűtés is és igen veszélyes a vizes fűtés is, ha a földben húzódó vízerek is megbetegítenek.
      A terület, ahová tévedtünk, igen veszélyes, mert nagyban itt is a hit szólal meg a tudás helyett.
      Biztos azonban, hogy a váltakozó mágneses tér áramokat hoz létre az összes vezetőben, ami körülötte van, hiszen ezen az elven működik a transzformátor. Hogy a mágneses tér milyen hatással van ránk, azt szerintem egyszerűen lehetne tesztelni vérképből, kémhatás-változásból, stb.
      Építsünk passzívházat, abba nem kell fűtés, mondhatnánk, de éppen tegnap láttam egy műsorban 20kW-nyi teljesítményt beépítve felületfűtésekkel, igaz, azért, hogy hűteni lehessen. Lehet, hogy a passzívház sem olyan nagyon jó? :-)

      Válasz
  5. adribaba says:

    Kedves mindenki!
    Egyelőre én is meg vagyok elégedve az infrafűtéssel, pedig gázkonvektorokat cseréltünk le vele, egy 60nm-es lakásban. Van akinek bejött, van akinek nem, erről lehetne vitatkozni, de nem kell túl cinikusnak lenni! A hőérzet tökéletes, a gondos méretezéssel, a programozható termosztátokkal és szigeteléssel(!) tényleg takarékos!

    Válasz
  6. Fábry Zoltán says:

    A lakások és a házak mindig is külön hőszükséglet-számítást igényelnek, mert a társasházakban egy-két külső fal van, ezek képezik a lehűlő felületeket. Nálam is gondosan méretezték, mégis az vásárlás utáni első villanyszámla, majd a többi is nemcsak, hogy szíven ütött, hanem lenullázott. Ezek után szilárd fűtést alkalmazok, talán nem csoda.
    Az meg aztán kiváltképp csúsztatás, hogy infrafűtéssel 40, sőt már 80%-ot is meg lehet takarítani a fűtési költségekből, a legdurvább pedig az, hogy már a hőszivattyús fűtésekkel is azonos költségekkel üzemeltethető, meg 800W-os panel max. 450Wh-át fogyaszt és még sorolhatnám.
    Ha már itt tartunk: miért nem fűtünk benzinnel, vagy gázolajjal, mindkettőnek a fűtőértéke 10kW/liter. 420Ft-os üzemanyaggal 42Ft jön ki kilowattonként. A villamos energia ára meg 50Ft. Még benzinnel tüzelve is olcsóbban fűthetünk. A gonosz gáz meg 16Ft-ba kerül kilowattonként.
    A másik:
    Hát tényleg feleslegesen termel minden hőszivattyúgyártó, gázkészülékgyártó, szilárd tüzelésű kazán gyártó és mindent rosszul tud rengeteg épületgépész? Tényleg mindenki csak rosszat akar az ügyfeleinek, vásárlóinak, mikor a tökéletes megoldás a villamos infra fűtés?
    Ezeket nem azért írom, mert fáj nekem az infrafűtés terjedése, kizárólag azért, hogy legalább más véleményt is olvassanak a döntés előtt. Hangsúlyozom, hogy a technológia igen jó és kényelmes, egyszerű és alacsony a beruházási volumen, de az üzemeltetési költségek igen nagyok!

    Válasz
  7. Pogi says:

    Üdv mindenkinek!
    Én bizony szívesen olvasok ilyen olyan véleményeket ez ügyben ugyanis kisebb fűtéskorszerűsítés előtt állunk ami most már mindenképp aktuális lesz. 41nm-es lakásban élünk amiben egy kéménybekötéses gázkonvektor van csupán az egyik szoba ablakkal szemközti falán. Ez mondhatni a lakás közepe:) A bejárati oldal ugyan műanyag nyílászárós de egy nyitott függőfolyosóra nyílik. A konyha fűtés nélküli a fürdőben pedig egy 1000W elektromos hősugárzó szolgáltatja a meleget használati időben. A gázfűtést nem engedélyezték a konyhára a kisebb szobába egyedül a fürdőbe ahol a vízmelegítő kéményébe mehetett volna. De mégsem mert a kéményrendszer is eredeti állapotú még tehát új készülékek akkor üzemeltethetők csak be ha kéményt az első emelettől a végéig ugye megcsináltatjuk ez 3 emeletes épület. És itt jött szóba az infra fűtés is amihez sem kémény sem hatalmas átépítés sem műszaki terveztetés nem szükséges. A panelek tervezése az más az persze itt is kell. Tehát most puhatolózok nézelődök mik a lehetőségek ebben az esetben amik nem tesznek tönkre anyagilag. Itt ugye más a szitu mert itt nem választás kérdése hogy a gázzal vagy villannyal olcsóbb mert itt még alapban is beruházás a fűtés kiépítés amit most választhatok ki .Vagyis mindent nem is választhatok mert tilos ezt is azt is. Eléggé korlátozva vagyunk. Ezért kellenek a tapasztalati vélemények nekem is. Nem szeretnék persze mondjuk ebbe beruházni és üzemeltetni meg nem tudnám anyagilag. De ez pillanatnyilag a legegyszerűbb kiépítésileg .
    köszönöm a lehetőséget a hozzászólásra.

    Zoli

    Válasz
  8. Fábry Zoltán says:

    Kevéssé preferált, ám jó megoldás lehet ilyenkor a levegős hőszivattyú, vagy akár a hűtő-fűtő klíma, persze a minimális fűtési teljesítményének kell megfelelnie a szükséges fűtési energiaszükségletnek. Ez legalább a fűtési szezon nagy részében 2-3-as CPO-vel üzemelnek, azaz fele, harmada az üzemeltetési költségük a normál áram díjának. Előnyük, hogy hűteni is lehet velük.
    Gondolják csak meg!

    Válasz
  9. klímás ember says:

    SPF, SCOP, COP, EER stb. stb. Ezekkel a fogalmakkal ismerkednie kell mindenkinek. A jósági fok készülékenként eltérő, az elméleti határ valahol 8 körül van azaz az elektromos energia nyerhető ki levegős megoldású hőszivattyúból.
    Ez ideális üzemi állapot a külső hőmérséklet függvényében változik – és a belső hőleadás is befolyásolja – Ennek adatai az EUROVENT laborvizsgálataival is követhetőek, bér az is csak egy bizonyos rögzített üzemállapotot mér. Amiről eddig nem tett a honlap említést az az, hogy az inítások számát egy hőszivattyúnál nem csak puffereléssel hanem elektronikus teljesíményszabályozással is elérhetjük ahol un. részterheléseken(áram és frekvenciaváltó un. INVERTER csak az aktuális hőveszteséget termeli meg a készülék az elektronika(elektronikus adagoló, fordulat és teljesítmény -nyomaték-szabályzott motor, s lehető legjobb hatásfokú átadó közeg-hűtőközeg- a levegő hőelvételének szabályzása kültéren stb.

    A technika nem egyszerű, de nagy szériéban igen elérhető áron már hozzá lehet jutni. Levegő-víz változata is van az összes nagy klímagyártó rendelkezik ilyennel,(FUJITSU, HITACHI, TOSHIBA, DAIKIN, LG, SAMSUNG, MIDEA, stb.) különböző technikai megoldásokkal, és hűthet is a legtöbb igen kis beruházással vagy 0 plusz beruházással -(klíma pl).
    Vigyázni kell a kiválasztásnál a hatásfok, hőmérsékletfüggő hatásfok és üzembiztosság, zajszintek szempontjából.

    Még egy dolgot érdemes a viz oldallal rendelkező hőszivattyúkról megjegyezni: rengeteg a kínai OEM gyártó, a nagyok is, akik neve alatt sokszor ny.európai cégek márkaneveivel is megjelenik sokszoros áron ugyanaz a termék. Ha valaki bizonytalan, akkor az ennél nem is mindíg drágább japán terméket márkanevet érdenmes választani ott nem érheti ilyesmi meglépetés.

    Bocs a szörnyű helyesírásért ez kölcsön laptop amin írtam.
    /néhányat javítottam (admin)/

    Válasz
    • admin says:

      Valóban nem volt még szó az inverteres készülékekről, köszönöm hozzászólását!
      Az inverter kifejezés ellentétest, fordítót jelenthet magyarul, ebben az értelemben áramátalakítóként használhatnánk. A lényege az, hogy a váltakozó áramú motorok teljesítménye szabályozható legyen, pontosabban a fordulatszáma, ezzel arányosan a szolgáltatott teljesítmény. Az arányosság nem egyenes összefüggést jelent. Az aszinkron motorok fordulatszáma első sorban a hálózat frekvenciájától függ, kisebb részben a motor terhelésétől. Tehát, ha a hálózat frekvenciáját meg lehetne változtatni, akkor a fordulatszám is változtathatóvá válna. Ez azonban állandó, így a megoldás az inverter (szerintem szabatosabb lenne a konverter, az átalakító kifejezés). Ez egy komoly elektronikus szerkezet, amely a hálózati áramot azonos effektív értékű felültséggel rendelkező, ám változtatható frekvenciájú feszültséggé alakítja át, ezzel változtatható téve a motor fordulatszámát. A módszer azt a célt szolgálja, hogy a hőszivattyú kompresszorának kapcsolási számát csökkentse, ill. az előállított teljesítmény változtathatóvá váljon. Ezzel alkalmazkodhat a készülék a folyamatosan változó fűtési, vagy hűtési igényhez, a kompresszor élettartama pedig jelentősen megnő. A kapcsolási szám azért igen fontos paraméter, mert a kompresszor szoros illesztésű alkatrészekből áll, ezek kenését olaj végzi, ami a leállás után összegyűlik a kompresszor aljában. Minden bekapcsoláskor egy rövid ideig a kenés hatásfoka kicsi, mert kevés az olaj mennyisége, hiszen lecsorgott az állásban. Ha a kompresszor szinte folyamatosan működik, az olaj folyamatosan keni az alkatrészeket, azaz nincs szárazon futás.
      Természetesen a fordulatszám nem csökkenthető nulla közelébe, tehát egy bizonyos fordulatszám alatt le kell kapcsolni a kompresszort. Az ideális teljesítményhatárok tehát a minimális fűtési teljesítmény és a maximális közt lennének, következésképpen a méretezés igen fontos dolog.
      A gyártó kiválasztása is igen fontos, mert ez a készülék fogja sok éven át szolgáltatni a fűtést és a hűtést is.

      Válasz
  10. Gyurry says:

    Azt gondolom, ha valaki egy fűtés korszerűsítés előtt áll nem árt 1-2 egyéb dolgot is figyelembe venni.
    Egy régi gázkonvektornál bármilyen modern fűtési megoldás egyértelműen hatékonyabb.
    Érdekes olvasni a véleményeket és az ellentétes tapasztalatokat.
    Amit én hallottam, hogy panel és panel között ég és föld lehet a differencia infra esetén (ergo ne vegyünk olcsó kinait).
    Én magam hajlok az infra fűtés felé a következők miatt.
    Egy gyors fejszámolással egy 50nm-es lakás infra fűtése 500e Ft körül megoldható, pl. egy cirkó ennek a duplája.

    Ha feltételezzük a rosszabb esetet, hogy Bárány Tamás téved, és drágább az infra fentartása, akkor is a cirkó fűtés megtérülése minimum 5-10 év.
    Ilyen távlatokban pedig érdemes figyelembe venni a gáz árak emelkedését. Én hiszek benne, hogy az elektromos áram a jövőben arányosan kedvezőbb lesz mint a gáz, hisz áram előállításának több nyersanyagot nélkülöző módja is van.

    Ami engem érdekelne, hogy helytálló a kalkulációm egy komplett cirkó fűtéses rendszer vs infra rendszer kialakítására, hisz amit leírtam tapasztalat nélküli hasra ütés volt.
    Szívesen várnék erre választ.

    Válasz
    • admin says:

      Kedves Gyurry!

      A világon szinte minden megközelíthető érzelmi alapon, lehet barátja és ellensége dolgoknak, hisz minden erről szól, a megkülönböztetésről. A fizika viszont számítható. Elemezzük ki hát amit kért: az 50m2-es lakásba telepítünk infrafűtést és egy cirkós rendszert, az infrafűtés éves költsége 500000Ft.
      Az 500000Ft-ot elosztom 50Ft/kWh normál tarifás villamos költséggel, az eredmény 10000kWh/év. Ennyi energia szükséges az éves fűtéshez. Ez gázból (számolva a hatásfokot is, 80%) 10000kWh osztva 8kWh/m3-el 1250m3 gáz szükséges. Ennek ára durván (150Ft/m3) 187500Ft.
      No de térjünk rá a beruházásra: cirkóval, radiátorokkal, csövezéssel, tervezéssel, gázmeóval, kéményépítéssel, munkadíjjal kb. 800000Ft.
      Infrafűtéssel szükséges 4kW-nyi beépített teljesítmény, tehát ha pl 5 helyiség van, akkor durván számolva kell 800W-os panelből 5db.
      Legyen egy találomra kiválasztott panel, ami osztrák, darabja 75000Ft (szerintem drága, de az enyém is sok éve ekörül volt). Vezetékek, védőcsövek, termosztátok, munkadíj erősen becsülve kb. 235000Ft. A beruházás tehát 610000Ft.
      Szerintem erre volt kíváncsi.
      Egy fontos dolog még: az infrapanel NEM készít melegvizet, mint a cirkó (a cirkó egyébként egy típus volt, helyesen kombinált fali gázkazán)!
      Levonható tanulság pedig az, hogy ha megtartjuk a konvektorokat, akkor is az éves gázszámla még mindig 250000Ft körül áll meg, infrafűtéssel korszerűsíteni tehát finoman szólva is csacsiság.
      Továbbá az infrafűtéses beruházás igen alacsony volta torzítás, a gázos rendszer kiépítésének 4-10 milliós volta is, de nagyon.
      Jó gondolkodást! Csodák pedig nincsenek :D

      Válasz
  11. jtx says:

    Egy összehasonlítás (igaz, infragyártóé):

    http://www………hu/2011/A-os-hazat-epit/115/

    Válasz
    • admin says:

      Valóban, egy igen durva szembeállítást láthatunk. Pl. a gázterv és bevezetés összege 700000Ft? Ez kb. kétszáz-ezres nagyságrend, a kémény is kb. ennyi. Nem is akarok vitázni ezen.
      Szóval, aki nem hisz nekem, az hisz másnak. Ezért írtam azt, hogy nagyjából mindenki érzelmi alapon közelíti meg a dolgokat, a tudásalapú nem sikk. Nem is kell mindenkinek az igazat keresni, elegendő a hit, aki pedig erősen hisz, az nem csalatkozik, hiszen a számláit is az fogja alacsony összegen tartani :D
      Nekem még nem sikerült ráolvasással meleget csiholni ügyfeleimnek, de keményen dolgozom rajta!
      Ám ha nem bánja, nem jeleníteném meg a linket, mert nem célom a reklám.

      Válasz
  12. gyuszó says:

    Természetesen szerény véleményemet írom le.
    Nekünk kombinált rendszer üzemel: vegyes tüzelésű+gáz tüzelésű egy rendszeren belül. Egy golyós csappal / 2 “/kizárom éppen amelyiket akarom. Ha és amennyiben szemét, lom, hulladék, vagy netán fa akkor megy a vegyes- amennyiben nincs megy a gáz. Ez havi /átalánydíjas a gáz/ csak a gázszámla 40 eft/hó- 12*40=48o.ooo eft. Ebben nincs benne a meleg víz előállítás kts-e.
    Ezért gondolkozok én az infrapanel lehetőségében, nem tudom jól gondolkodom e? Ja és a nagy központi térben egy óriási kandalló.
    Az igazsághoz tartozik itt 160 négyzetméterről van szó.

    Válasz
    • admin says:

      Infrapanelban gondolkodik az évi 480000Ft gázköltség mellett, miközben vegyestüzelést is alkalmaz, ha jól értem. Ugye akkor annak “haszna” nincs ebben a költségben benne. A számítások után az adatok:
      Csak a gázfogyasztást számolva a 480000Ft-hoz kb. 26500kWh fűtési energiaszükséglet tartozik.
      Ekkora energiafelhasználáshoz villamos árammal 26500kWh x 49Ft/kWh = 1298500Ft tartozik. Ha levonjuk az esetleges 30%-al jobb hatásfokot is (bár erre nem veszek mérget), akkor is marad 908950Ft. Az eltüzelt szemeteket, hulladékokat pedig tüzeljük el az igen rossz hatásfokú kandallóban.
      Ha jól gondolom, talán csak kétszer lesz drágább a tiszta gáztüzelésnél a kényelmes infra.
      Költségcsökkentésre ajánlanám elsősorban a fűtési rendszer átvizsgálását, ha szükséges, akkor gázkazán cserét, a szabályozási módok átgondolását.

      Válasz
  13. Melós says:

    Nagyon érdekelne engem (amiről még nem igazán esett szó) az infrafűtés “kombi” hálozatra tápláló napalem rendszer!!5kw-os rendszer kb 2,2-2,5 millió telepitési költség…ami ugy havi 20.000ft os áramszámlát tesz ki “átlagban”!!!!Na most nyáron nem fűtök viszont a nepelemek termelnek…télen kevésbé jó viszont a nyáron megtermelt energiát infrára költeném…MI VAN ILYENKOR??!!Így is S**R A RENDSZER?!ELGONDOLÁS.Föleg ha nincsen gáz!!!Két hálót fűteném csak este természetesen és nappal max a nappalit.persze nekem is van kazánom de 14óra meló után nehogy már ilyennel keljek mindig bajlodni….:((Bármilyen okosságot szivesen olvasok!Előre is köszönöm…..

    Válasz
    • admin says:

      Nos, 5kW-os rendszerrel lehet fedezni egy igen takarékos, pl. 80m2-es különálló épület fűtési költségeit melegvíz-készítés nélkül éves szinten a nulla Ft-os villanyszámla-egyenleggel. Ekkor az épület átlagos U tényezője 0,22W/m2*K (a szellőztetési veszteségek nem szerepelnek a számításban).
      Ha ez az épület a mostani követelményeknek felel meg (és itt sincs filtráció számolva) és csak a fűtést szeretnénk finanszírozni napelemekkel, akkor a mező teljesítménye 10,5kW, felülete kb. 70m2.
      Egyébként esett szó a megoldásokról itt emlékeim szerint, ennél a megoldásnál sokkal gazdaságosabb minden más, azaz ez így nem igaz, mert van több rossz megoldás is: fűtés benzinnel, gázolajjal, petróleummal, PB gázzal, villamos kazánnal, ionizációs villamos fűtőkészülékkel, villanyradiátorral (olajradiátor), hirtelen ennyi jut eszembe.
      Az infrafűtésnél gazdaságosabb megoldások: gázfűtés, hőszivattyú mindenféle kivitelben, fatüzelés, széntüzelés pl. automata adagolással és persze a passzív ház hővisszanyerő szellőztetéssel az igazi.
      A villamos fűtés – napelem kombinációra igen jó megoldás a hőszivattyú – napelem kombináció, ez gazdaságosan üzemeltethető, erről bővebben: http://nap-kollektor.hu/kalkulatorok/zero-energia-hoszivattyu-napelem-meretezo
      Van egy különleges megoldás is, amiről ritkán hallani: szezonális tárolót napkollektorokkal fűteni, majd télen a felhalmozott energiát felhasználni, persze ebben az esetben is igen jól hőszigetelt épület szükséges.

      Válasz
  14. HeAd says:

    Jó Napot kívánok! Érdekesnek találom az oldalt. Végre valami amin találok pro és kontra érveket!
    Engem azért érdekel az infrapanellel való fűtés, mert lakásvásárlás előtt állunk a feleségemmel! Van egy 51 nm-es 3,9 m-es belmagasságú lakás ami nagyon tetszik, de infrapaneles fűtés van benne! A lakásban csak ez a fűtési mód van, gázvezeték ugyan van, de gázcsonk, vagy arra utaló jel, hogy volt bevezetve régen gáz az nincsen! A lakás amúgy “állítólag” nagyon jól le van szigetelve, pont az infrafűtés miatt! Tény, hogy a nyílászárók magas minőségűek és újjak!
    A gázzal való fűtésről, csak annyit mondanék, hogy új kiépítésű kombi cirkóval üzemeltetve a decemberi gázszámla 47.000 Ft volt, maga a kombi cseréje mindennel együtt cirka 500.000 Ft! És különösebben meleg nem volt a lakásban, átlagosan 19 Celsius!! Vajon érdemes lehet belevágni egy olyan lakásba, aminek a fűtése infrapanel és elektromos padló fűtés????

    Válasz
    • admin says:

      A szabadon álló családi ház és egy, pl. csak egy, vagy két lehűlő felülettel rendelkező lakás hőszükséglete között nagy eltérés lehet. A lakásokat mindig pontosabban kell számítani, mert eleve kisebb a hőszükséglet. Egy fix dolog van, a fűtési teljesítmény számítása is arányos összefüggésekkel számítható és biztosra veheti mindenki, hogy a villamos áram és a gáz egységnyi ára közt durván 3:1-hez az arány. Sajnos továbbra sincs csoda, amely az infrafűtést mágikus tulajdonságokkal ruházná fel (annak ellenére sincs, hogy sokan ezt állítják!).
      Fontos dolog az is, hogy az eladó ingatlanoknak rendelkezniük kell energetikai tanúsítvánnyal, amely fixen garantálja a fizetendő rezsit, ráadásul számonkérhető módon! Ez a tanúsítvány hiteles, mert az ezt készítő mérnök a jogosultságait kockáztatja, tehát semmilyen érdeke nem lehet az értékek eltorzításában. Ezt a kötelezettséget a vevők érdekében (is) hozták létre, tették kötelezővé.

      Válasz
  15. PatrickThomas says:

    Hello Mindenki!
    Az elmúlt évben vettem egy 30as években épített polgári lakást melynek belmagassága kb 3m alapterülete kb 40m2. egy gázfütéses cserépkályha áll jelenleg a nappali közepén amit meg fogok szüntetni és érdekelne hogy megéri e átállnom az infrafütésre mivel a gázt ki fogom köttetni. kaptam egy árajánlatot a beépítésre ami “alku” nélkül 315.000+áfa, amiben a 20m2-s nappali infrafütéses míg a lakás többi részében fütöszönyeg lenne elrejtve a csempe alá. az hogy ennyi az építési költség az egy dolog, ami most engem érdekelne, hogy mennyi az üzemeltetési költsége egy infrafütésnek vs. esetleges más villanyfütésnek.
    elöre is köszönöm az építö jellegü válaszaitokat!
    Szép napot!

    Válasz
    • admin says:

      Tavalyi vásárláskor már meg kellett kapni az energetikai számításokat, az osztályba sorolást, ami 10 évig érvényes átalakítás nélkül. Ez tartalmaz egy összesítő részt és komplett hőszükséglet-, túlmelegedés-, használati melegvíz felhasználási számításokat, elektromos energiafelhasználási számításokat. Ezekből a kért számításhoz a fajlagos fűtési rendszer energiaszükséglet értéke szükséges kWh/m2a-ben.
      E nélkül csak feltevésekre hagyatkozva lehet számítani arányokat. Tételezzünk fel pl. évi 1500m3-es gázfogyasztást, vegyük a cserépkályhás gázfűtés hatásfokát 60%-ra, ez igen rossz feltételezés. Az 1500m3 gáz 14100kWh energiát jelent, ennek 60%-a 8460kWh, ez az éves energiaszükséglete a fűtésnek. Az 1500m3 gáz 225000Ft-ba került. A nettó energiaszükségletet (8460kWh) villamos áramban kifejezve (50Ft/kWh) 423000Ft lesz az éves fűtési költség. Ugyanez pl. új kondenzációs gázkészülékkel és padlófűtéssel 135000Ft. Ez majdnem kereken EGYHARMADA a villamos költségeknek. Igaz, hogy a gázfűtés kialakítása drágább, de a harmad-akkora fűtési költség biztos, olcsó üzemeltetést tesz lehetővé.
      Van egy másik megoldás is, a hőszivattyús fűtés, vagy akár a hűtő-fűtő klíma használata. Ezeknek hacsak kettes a COP-jük, akkor is feleannyi költséggel lehet fűteni, mint villamos árammal, infrafűtéssel, ráadásul igényelhető a hőszivattyúhoz GEO tarifa, ami még olcsóbbá teszi a fűtést.

      Fábry Zoltán

      Válasz
  16. bala says:

    tetszett az infrapanel de már nem :( nagyon jók a hozzászólások ,asztalos eszemmel arra gondoltam ,nyáron pl napelemmel ,külső égésű motorral ,szélkerékkel tartályokba sűrített
    levegőt termelni és avval télen a hőszivattyú kompresszorát meghajtani ,nem tudom jó ötlet lenne e?

    Válasz
    • admin says:

      Egy működő megoldást tudok, az az idénytároló. Egy fűtésszezonnyi energiamennyiséget lehet tárolni vízben, napkollektorok termelik az energiát az épület alatt létrehozott óriás tárolóban. Télen ez használható fűtésre. Ennél a megoldásnál kevés az átalakítás, a hatásfok viszonylag jó.
      A másik, igen jó “találmány” a hőszivattyús üzem napelemekkel történő finanszírozása, így rezsi nélküli üzemeltetés érhető el.

      Válasz
  17. Névtelen says:

    Szia!

    Átolvastam hozzászólásokat, mert pont fűtéskorszerűsítés előtt állunk.
    Nagyon örülök hogy ráakadtam, mert az elektromos fűtés, infra fűtés honlapokon hírdetett gazdaságosságát akartam körbejárni. Aztán itt elég sok minden kibukott. Ami a legfontosabb, hogy említésre került az elektro mágneses sugárzás és annak hatása, ami eddig el is kerülte a figyelmemet. Ha valakit jobban érdekel nézzen utána pl itt:
    http://www.eszmog.hu/index.php?pid=1
    http://www.guardian.co.uk/technology/2007/jan/18/guardianweeklytechnologysection4

    Már az üzemeltetés költsége szinte szétzúzta azt a szándékomat, hogy ezt a megoldást alkalmazzam, na de ezek után a cikkek után még inkább át fogom gondolni mit tehetnék még a szomg csökkentésére.
    Hagy idézzek egy bekezdést, ami sokkolóan fog hatni:
    “A mágneses tér a szervezetben természetellenes örvényáramot indukál. A legjobb védekezés a különböző berendezésektől a megfelelő távolságot megtartani, illetve a hálószobában ezeknek a használatáról lemondani. Alacsony frekvenciás mágneses tér hatására nő a gyermekkori leukémia kialakulásának a veszélye, gyengül az immunrendszer, csökken a melatonin termelődés az agyban.”
    Na most ezt szereljük be a nappaliba, a gyerekszobába, a háloszobába? Hát ha elmentek otthonról…
    Az említett honlapon szerencsére van pár lehetőség is a elektrosmog terhelés csökkentésére.

    Szóval hálás vagyok hogy úgy hozta hogy idetévedtem!

    Minden jót! Jó egészséget mindenkinek!

    B. Lollek

    Válasz
    • admin says:

      Azért ezt sem kell túldimenzionálni! Az elektroszmog létezik, mióta a Föld létezik, sűrűbbé a rádióadók felállítása óta vált. Manapság környezetünkben mindenfajta és minden frekvencián sugárzott rádióhullám megtalálható, ám jelentéktelen térerővel. Az emberi test nem rádióhullámokkal, elektromágneses térerővel működik, hanem az információ az idegekben villamos áram képében áramlik. Ennek van mágneses hatása, de ez aztán végképp nem mérhető normál műszerekkel. A szervezet igen jól ki van találva, ne fogjuk hát minden másra betegségeinket, nyavalyáinkat, ne kezeljük a világot ellenségként!
      Mi is szűnne meg, ha nem lenne körülöttünk elektromos mező?
      A világítás, a korszerű fűtés, az elektronikus információáramlás, a szórakoztató eszközök, azaz szinte minden, amihez ragaszkodunk. A megoldás egy Faraday kalitka, egy fémhálóval borított szoba, melyben nincs elektromos vezeték sem.

      Válasz
  18. el says:

    Nem akarok senkit megbántani, de ez egy rendkívül egyoldalú összevetés. :) Valójában ennek így kéne kinéznie (nagyon leegyszerűsítve):

    beruházási költségek
    + karbantartási költségek
    + üzemeltetési díjak

    jelenérték vagy jövőérték számítás

    = melyik éri meg jobban?

    Számomra rendkívül meglepő úgy számítani valamit, hogy valaki milliós, sőt “modern kondenzációs kazán + padlófűtés” esetében akár több milliós beruházási árkülönbségre legyint egyet, hogy “de olcsóbb az üzemeltetés”, majd egy – az elektromos fűtés esetében – alig használt árra (50 Ft/kwh) azt mondja: “ezzel kell számítani”. Nem ezzel kell számolni! :)

    Aki árammal akar fűteni, az vegye a fáradtságot a vezérelt áram bevitelére, mert nem mindegy, hogy 50 Ft-ot fizet valamiért, vagy 27-31 Ft-ot (szolgáltatótól függően). Aki ezt nem teszi meg, az minden bizonnyal full milliomos, hisz számára lényegtelen milyen a fűtése, mivel ha tud 20 Ft/kwh-val többet fizetni, mint amennyit kellene, akkor bármit megtehet (ennyi lenne a teljes költsége, ha gázzal fűtene, pontosabban a fentebb említett 19 Ft/kwh) :))) Azaz, aki nem vezérelt árammal fűt, az olyan, mintha minden hónapban kifizetné a szomszéd lakásának fűtési díját is. :)

    A vezérelt áramnál a 3x akkora áramdíj hirtelen 2x sem lesz nagyobb a gázdíjnál, és még nincs benne mondjuk az 1 millió Ft-os beruházási árkülönbség, ami így hasraütés alapján kb. 10-15 év alatt jön be gázzal a vezérelt árammal szemben, – a fenti példa alapján. Ez utóbbi fontos, hogy csak a fenti példában megadott számok alapján!!!

    A hőszivattyús, meg napalemes cuccok, amiknek az ára 3 milliónál kezdődik, azok meg sem térülnek (méretezés – energetikus – megéri-e?). Leginkább állami támogatással jöhetnek szóba, vagy azoknak, akik megtehetik, hogy sokkal drágább energiát használnak a környezettudatosság érdekében.

    Válasz
    • admin says:

      Lehet díjakról vitatkozni, meg megtérülésekről, egy azonban biztos: infrafűtést nem lehet kapcsolt áramról üzemeltetni, mert 7-9 órán keresztül üzemel csak, a többi időben mivel fog fűteni?? Az infrafűtés nem hőtárolós kályha, ha pedig az lenne, akkor ugyebár háromszorosára kellene méretezni a teljesítményét. Egyébként semmilyen egyoldalúság nincs, tőlem bárki fűthet vele, én csak azoknak írok, akik hajlandók elgondolkodni azelőtt, hogy döntést hoznak. Aki pedig rá akarja beszélni az embereket, tegye! Ha a hit uralkodik a fizika felett…

      Válasz
  19. el says:

    Kedves admin! Igaza (is) van. Nem akartam belemenni ilyesmikbe, de mivel azt írja, hogy én hülye vagyok, aki nem gondolkodik, csak kitalál dolgokat, ezért ismét felhívom a figyelmét néhány apróságra, amelyről ismételten megfeledkezett. Amit írt az szép, csakhogy itt nem a fizika megkérdőjelezéséről van szó (vagy ha arról, akkor azt már Ön megkérdőjelezte, hisz én csak az Ön által megadott adatok alpján számoltam), hanem arról, hogy egész sor információt hallgat el az érdeklődők elől. Mert nyilván pontosan tudja, hogy amit ír az mindössze kis része a valóságnak. Először megfeledkezett a néha több millió Ft-os beruházási költségről, hogy lehet egyáltalán megfeledkezni 2 millió Ft-ról??? Majd újabb infókat hallgat el.

    Ön is tudja, hogy szolgáltatási helyenként változó az áram és díja, van éjszakai, és van vezérelt is, és máris 12 órára bővül a fűtési időszak. (megjegyzem az “éjszakai áram” sem azért éjszakai, mert csak éjszaka van – ezt Ön nyilván tudja de biztos nem mindenki). És persze arról se feldkezzünk meg, hogy fűteni sem 24 órában fűtünk, hisz ennyit otthon sem vagyunk, erre valók a (programozható) termosztátok, és a vezérelt áram automatikus váltói. További lehetőség, ha pl. kereskedőn keresztül vesszük az áramot, mert akkor további 5-8% kedvezményt kaphatunk. Bizonyos fokig ezeken túl is áthidalhatók a problémák, csak épp ésszel kell tervezni, azaz ha jelentősebb összeget adunk ki, akkor fizessük már ki azt az 50.000 Ft-ot egy energetikus javaslataira, elvégre itt minimum 10-20 évekről beszélünk. Pl. a fűtőfilmekre 15 év a garancia, nem mindegy ám a várható meghibásodásoknál, hogy 15 év vagy 1-2 év a garacia.

    Ha például padlófűtést tervezünk, akkor “szokás” nem egyszerűen rádobni egy fóliát a fűtőszálakra, és el van intézve, és akkor spóroltam a vizes fűtéshez képest. :) Hanem érdemes ezt megfelelően kialakítani és máris lehetséges némi hőtárolás, – ezt pont Ön ne tudná, aki ezzel foglalkozik?.

    Már most is elég sok dolgot soroltam fel, amelyről jótékonyan hallgatott, és próbálom igazolni, hogy gondolkodó lény lennék. Mindezeken túl megfeledkezett arról is, hogy az infrafűtés nem pontosan úgy működik, mint az árammal történő fűtés, hisz az infra elsősorban nem a levegővel van elfoglalva, hanem a tárgyakkal, – hatalmas a különbség. A hőérzet alacsonyabb hőmérsékleten is magasabb lesz, ha mindez még padlófűtéssel párosul, akkor azt mondhatjuk: ez egy ideális kombináció Persze ettől még nem biztos, hogy olcsó, csak maga a párosítás ideális. (pont ezért használnak hóban, mínuszokban filmezéskor és fotózáskor infrafűtést és nem gázt)

    Ugyanakkor tény és való, hogy mondjuk a legnagyobb hidegekkor, amikor csak úgy röpködnek a mínuszok, akkor egész biztos, hogy nem elég a vezérelt áram (szerintem legalábbis, mivel vannak, akik nem értenek egyet ezzel). Tehát éves szintre vetítve mondjuk a 27-31 Ft-os áram megemelkedhet 5-6 Ft-tal (hasraütéssel saccoltam ezt is). Ellenben az átmeneti időszakokban kifejezetten barátságos tud lenni az említett 12 óra.

    Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném: nem akarom letenni egyik fűtési módozat mellett sem a voksom, csak amikor valaki milliós nagyságrendű árkülönbségekre azt mondja, hogy “nem baj, mert utána olcsóbb lesz”, akkor mindig a devizahitelesek jutnak eszembe. Nekik is azt mondták: “nem baj, olcsó lesz”. De ha valakinek nem számít a beruházás összege, akkor csinálhat akár 10 millióért is napelemes + hőszivattyús automata házat, és akkor akár házi erőműként is működhet.

    Amikor valaki azt hozza fel érvként: “nem baj, én értek hozzá, te meg hülye vagy”, akkor azt nem tartom elegendő indoklásnak, majd ha levezet egy megtérülési számítást mondjuk 5-féle fűtési móddal (optimálisan, tehát nem a kicsit a naggyal összehasonlítva), és nemcsak azt állítja, hogy ő okos én meg hülye vagyok, akkor hinni fogok neki. De ameddig Ön burkoltan lehülyézi azokat, akik nem fogadják el feltétel nélkül a véleményét, amelyben egyébként csúsztatások és félinformációk is vannak, addig nem hiszem el.

    Azt javaslom mindenkinek, hogy vagy nézzen utána saját maga, vagy vegye igénybe szakember segítségét. Egyébként némi matematikai képzettséggel nem olyan bonyolult elvégezni a megfelelő számításokat. Vagy ha valakinek az ismerősi körében van egy közgazdász (vagy valakinek a fia, lánya, stb. ilyen suliba jár), akkor ha megkapja az adatokat kb. 30 perc alatt már löki is, hogy megéri-e valami, vagy pedig sem. (illetve tud mondani tól-ig határokat). Mondjuk agyilag felfogni nem vagyok képes, hogy a többi főiskolai/egyetemi képzésen miért nem ilyesmiket tanítanak közgazdaságtan név alatt? (vagy pl. hiteldíjszámítást, – ha már a devizahiteleseket említettem)… sőt, már középiskolában is taníthatnának olyanokat, amikkel találkozni is lehet az életben. :)

    Az Ön által említett példa alapján egy 1 millió Ft-os beruházási árkülönbség, 100% hogy több, mint 10 év alatt fordul a gázfűtés javára, és senkit ne tévesszen meg, hogyha az éves díjkülönbség pl. 135.000 Ft, akkor ránézésre az már hamarabb megtérülne. Ugyanis NEM, ilyen esetben is meghaladja a 10 évet a “megtérülés”, – ha jól saccolok. Ez a 135.000 Ft ugye a fentebbi, Ön által megadott érték, tehát így már az áram díja 2x annyi, mint a gáz 19 Ft-os ára, azaz 38 Ft, tehát ennél több már “nem lehet az áram ára”, hisz itt már 50% a vezérelt áram és 50% a normál.

    Tehát mindenkinek azt javaslom, ha van egy kis matematikai vénája, akkor számoljon utána! Alaposan nézzen körül, jól gondolja át az ő és családja igényeit, szokásait, lehetőségeit, és a lakása adottságait (vagy az építendő/felújítandó házét), majd csak ezután döntsön egyik, vagy másik mellett, akár kombinálva is a különböző fűtési módokat. És ameddig nem látott egy megbízható személytől, vagy nem számolt ki maga egy megtérülést, addig ne döntsön hasraütésre, hogy “jaj, de ez drága, vagy az olcsó”. De főleg ne döntön úgy, hogy “hát KisNagy Pista mondta, hogy az olcsó/drága”…

    Tisztelt Admin, Ön mindezeket az információkat pontosan tudja, hisz ez a szakmája, akkor miért nem közli azokkal, akiknek “tanácsot ad”.

    Sőt, az Ön fenti példája alapján már könnyedén behelyettesítheti az adatait mindegyik fűtésre vonatkoztatva, utána már aligha okoz nehézséget a Önöknek a megtérülési idő kiszámítása. Tegyék meg! pl.:
    1. gázkonvektor
    2. kondenzációs kazán + radiátor
    3. kondenzációs + padlófűtés
    4. normál fűtőtest (árammal működő)
    5. hőtárolós kályha
    6. infra fűtőfilm (padlófűtés)
    7. infrapanel
    8. pellet + padlófűtés
    9 és mondjuk egy vegyestüzelésű kazán padófűtéssel.

    (radiátor vs. padló – mindössze egy szám cseréje, de más is bevehető, mert ha egy számítás kész, akkor már könnyű a megoldás)

    Ez Önöknek igazán nem okozhat problémát…

    Válasz
  20. Antoni says:

    Üdv mindenkinek.

    Szeretnék érdeklődni , hogy mit szóltok az Infra fűtés,fűtőfilm,padló fűtés D205 -tipus . Állitolag 110w/ négyzetméter a fogyasztása .

    Válasz

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

%d blogger ezt szereti: