Hogyan kerül a tervezéshez, kivitelezéshez a megtérülés? Közvetlen kategória-kapcsolat nincs közöttük, de egy projekt megvalósításában szigorú sorrendiség áll fenn. Igaz, hogy a tervezés során kerül kiszámításra a megtérülési idő, a megtérülés viszont a használat során valósul meg.
Fontos beszélni (írni) a megtérülésről, mert általában szinte ez az első kérdés: mikorra térül ez meg?
Miért is firtatjuk ezt? Mert szeretnénk befektetésünket okosnak és megfontoltnak címkézni. Ez pedig az önbecsülésünknek fontos, mert ki szeretne rossz üzletet kötni, arra nem lehet büszke az ember. Pedig nem így kellene lennie, a fontos a gazdaságosság és a megszerzett áru, vagy igénybevett szolgáltatás minősége, tartóssága. A megújuló energiaforrások terén fokozottan figyelni kell a minőségre, mert egy rosszul elkészített megoldás gyors pusztulásra kárhoztatja az eszközöket, befektetésünk megtérülése pedig a közeljövőben lehetetlenné válik.
Újabb kérdés: van abszolút megtérülés is, vagy csak relatív van?
Az olyan megtérülés, amelynél csak elhenyagolható mennyiségű segédenergiával lehet energiát termelni, azt abszolútnak tekinthetjük. Ezek azok az energiaforrások, amely olyan megújuló energiából származnak, amelyeknek nincs díja. Pl. napenergia, szélenergia, stb. Amikor az eszköz működtetéséhez komoly mennyiségű segédenergia szükséges, relatív, valamihez viszonyított megtérülésről beszélünk (hőszivattyú, fatüzelés, stb.).
Vizsgáljuk meg, mitől is függ a megtérülés?
Van fizikai és van érzelni oldala. A fizikai a kiszámolt, jelenlegi fogysztási adatok alapján kalkulált eredmény. Az érzelmi oldal azt jelenti, hogy az idáig spórolásra kényszerített család az "ingyen" energiát mostmár pazarló módon használja fel és a hozzá fűzött remények nem teljesen válnak be. A viták lezárására a hőmennyiségmérés ad korrekt választ, kiderül, hogy megváltoztak a fogyasztási viszonyok.
A fizikai oldalt vizsgálva számszerűsíthető tények határozzák meg a megtérülési időt.
Néhány ábra alapján következtessünk a megtérülési időre:

Ebből az ábrából az tünik ki, hogy a nappali áramhoz képest egy főre nézve a napkollektoros rendszert működtető segédenergia ugyan eltörpül, de a gázhoz viszonyítva magasnak tűnik. Az egyedülállóknak jobbára még nem éri meg a beruházás, de ha már többen vannak, akkor aztán nagyon!


4 fő esetén már a napkollektoros rendszerhez szükséges segédenergia eltörpül a gázzal előállított energiamennyiséghez képest. Persze ez komoly fűtéskiegészítésre alkalmas napkollektoros rendszer esetén igaz, csak használati melegvíz előállítására alkalmas rendszer esetén a téli melegvizet valamilyen  hagyományos energiával kell előállítani. A másik megoldás a örök nyár birodalma
A megtérülés tehát függ attól, hogy milyen energiaforrást vált ki pl. a napenergia, mekkor az energiaigény, milyenek a felhasználási szokások, milyen a napi, heti, havi, évi energiaigény és nem utolsó sorban a megváltozott felhasználási szokások. Egy fonos tényező is van, az időjárás. Egy pontosan méretezett napkollektoros rendszer nem hozza a papírformát, ha sokat, vagy keveset süt a nap, de akkor sem, ha enyhe a tél, vagy zord. Az éves hozam így természetesen változhat, aki azt igéri, pl. hogy 43,2% a kiváltási arány, az meg is érdemli, hogy a különbözetet bevasalják rajta! Nincs olyan Megrendelő, aki nem értené meg az időjárásfüggést, csak el kell magyarázni neki.

Folytatjuk...