| |
Egyéb alkotóelemek
Tartályok
A tartályok (tárolók, pufferek) fontos részei az épületgépészeti rendszereknek. Az áruk sem elhanyagolható, összemérhetők a hőtermelő eszközök áraival.
Tartályokra, bojlerekre azért van szükség, mert az energiatermelő eszközök egy része nem tud azonnal nagy teljesítményt leadni, ill. célszerűbb pl. a használati melegvizet előre elkészíteni, hogy akadálytalanul, folyamatosan felhasználható legyen. Természetesen az átfolyós vízmelegítők képesek friss melegvíz előállítására jelentős hátrányokkal. A gépész tervezők, kivitelezők ritkán terveznek tárolókat hagyományos rendszerekhez jobbára azért, mert az építészek, vagy a tulajdonosok nem hagynak elegendő teret. A napkollektoros, hőszivattyús rendszerekhez mindeképpen szükséges puffer-tároló, az előbbiekhez azért, mert az energiatermelés és a felhasználás igeje ritkán esik egybe és az termelődő energia pillanatnyi teljesítménye kicsi, az utóbbiaknál a hőszivattyúk be- és kikapcsolási periódusok idejének növelése a cél. A napkollektorok viszonylag kis teljesítménnyel, egész napos üzemben termelik meg pl. a melegvizet, míg egy gázkészülék nagy teljesítménnyel, gyorsan. Ezért is kell nagy teljesítményűeknek lenniük (az általános kb. 24kW).
A tárolókkal szemben támasztott alapkövetelmények:
- Jó hőszigeteléssel kell rendelkezniük a minél kisebb veszteség miatt.
- Megfelelő korrózióvédelemmel kell bírniuk a felhasználás céljának megfelelően.
- A használati melegvíz-tárolókban lenniük kell magnézium, vagy idegen-áramú anódoknak korrózióvédelem céljából. (A magnézium anódokat rendszeresen ellenőrizni, ill. cserélni kell.)
A puffertárolóknak még egy igen fontos szerep jut: különböző teljesítményű és működési hőfokú energiaforrásokat lehet illeszteni az állandóan változó fűtési igényű hőleadókhoz (fűtési rendszerekhez).
Vezérlők, szabályzók
Ezek az eszközök is jelentős résszel bírnak a rendszerek kialakításában mind fontosságban, mind értékben. Feladatuk a szivattyúk, motoros szelepek, szabályzószelepek, termomotorok, hőtermelők vezérlése, szabályozása. Ebben az iparágban is komoly fejlődés tapasztalható, egyre bonyolultabb, mind finomabban szabályzó elektronikus eszközök kerülnek piacra. Szélesebb körben terjednek az épületfelügyeleti renszderek (pl. EIB/KNX). Ezek már képesek az egész épület szinte minden funkcióját kiszolgálni. Tekinthetők úgy, mint egy élőlény agya és idegei. A hasonlat kissé furcsának tűnhet, de egy jól működő épület is egy organizmus (szervezet), amelynek gazdaságos üzemeléséről gondoskodni kell. Két felfogás van életben: a teljes kontroll ilyen rendszerekkel, vagy minden eszköz működjön autonóm módon. Mindkét sémában van ráció, az egyetlen fontos cél azonban, hogy épületünk, lakásunk biztonságosan működjön! Életünk jó részét otthonainkban töltjük, ezért kell jól működniük. Korunkban már kevesek engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy manuálisan szolgálják otthonuk működését, ezért az automatizálás felé fordulnak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy otthonaink idáig is viszonylag jól üzemeltek és a redőnyt kézzel is fel lehet húzni különösebb energia-veszteség nélkül igen gyorsan!
Szivattyúk, motoros szelepek
Ezek az alkotóelemek végzik a hőszállító folyadékok keringtetését, mennyiségének és hőmérsékletének szabályozását. Jelentős energiafogyasztásra képesek éves szinten, ezért kiválasztásuk nagyon fontos. Alapvető szabály, hogy nagyobb átmérőjű csövekkel kis szivattyúzási teljesítmény párosul, kis átmérőjű csövekkel nagy teljesítményű szivattyú. Figyelembe véve egy átlagos szivattyú éves működési költségeit, az első változat a jobb megoldás, mert a "vastagabb" cső nem kér enni többet, azaz a beruházás költségei magasabbak, viszont optimális energiafelhasználással üzemel a rendszer. Furcsa állítás: minden értéket meg lehet határozni, mindent ki lehet és kell számolni! A már működő épületek esetében spórolni csak úgy lehet, hogy energiatakarékos szivattyúkra cseléjük a meglevőket.
A motoros szelepek működtetése jelentéktelen áramfelhasználással jár. A korszerű gépészethez elengedhetetlenül szükségesek az automatikus működés feltételeként.
Csövek, egyéb alkatrészek
Sokféle "apró" alkatrész szükségeltetik a rendszerek működéséhez, a teljesség igénye nélkül:
tágulási tartályok, csövek, kézi működtetésű szelepek, csapok, biztonsági szelepek, visszacsapó szelepek, mérőeszközök, szűrők, légtelenítők, szennyfogók, osztók, gyűjtők és az ezeket rögzítő rengeteg elem. Nem szabad megfeledkezni a csövek hőszigeteléséről sem, melynek az a feladata, hogy elszigetelje a környezettől a különböző hőmérsékletű csöveket a páralecsapódás jelensége miatt, vagy hogy a cső ne a környezetet fűtse, tágabb értelemben a pontos szabályozást lehetővé téve. Nem szükséges pl. a falat fűteni a használati melegvízzel, mert annak nem az a szerepe, és a meleg fal nem szükséges mondjuk a hűtőszekrény mögött.
A csövek anyagának kiválasztása is fontos, a célnak megfelelően kell alkalmazni ezeket. Szükségtelen és nem biztonságos például rézcsövet alkalmazni lágyforrasztásos technológiával padlófűtésben. A csövek átmérőjének meghatározása is igen fontos, mert egy dimenzióval nagyobb csőátmérő általában nem arányosan drágább, tehát mindent számolni kell, mindent, de mindent!
|
| |
