Posts Tagged ‘éghajlat’
Falak hőszigetelése – hőátbocsátási tényező
A hőszigetelés fontosságát manapság már elismerik, ám annak vastagságával még igen takarékosan bánnak az építtetők és az építészek is. Kezdetben vala a 4cm-es dryvit, a kinyilatkoztatott gyönyör és a legkellemetlenebb valóság, mert az ő vastagsága csekélynek bizonyult vala. Sajnos most is igyekszünk spórolni, mert kell a pénz a többi drága holmira, a rezsivel meg csak megleszünk valahogy, de nem 
. A 8cm már valami, de minél vastagabb, annál kevesebb energiát pazarlunk el a falakon és a födémeken, mert ugye nem kétséges, hogy pazarlás, ha van megoldás, ráadásul igen jó!
Az a jó fal és födém, amelyen nem folyik el jövedelmünk nagy része hőáram formájában, ugyanis ezt a hőáramot komoly összegekbe kerülő energiamennyiségekkel lehet fenntartani azért, hogy némi meleg maradjon is a házban. A hőszigetelés akkor jó, ha jelentősen csökkenti a rezsit, a többrétegű falak minőségének fontos jellemzője a hőátbocsátási tényező, vagy transzmissziós veszteség, jele az U, vagy régebben k, mértékegysége a W/m2*K. Akkor jó, ha ez az érték kisebb. Szabványok írják le a minimális értéket, amivel a falaknak rendelkezniük kell.
Néhány példa a falakra és a hőátbocsátási értékeikre (a belső fal hőmérsékletei 20°C helyiség-hőmérsékletre vonatkoznak és -15°C külső, tervezési hőmérsékletre):
Szigeteletlen, vakolt 60cm-es vályogfal 0,96W/m2*K és a belső fal hőmérséklete akár 16°C is lehet, szigetelve 15cm-es sztirolhabbal: 0,21W/m2*K, a fal hőmérséklete pedig 19°C.
Szigeteletlen 40cm-es lyukacsos téglafal 1,32 és 14°C, 15cm-es sztirolhabbal 0,22 és 19°C.
Legyen még egy Porotherm 38N+F: 0,41 és 18,3°C, hasonló szigeteléssel 0,16 és 19,3°C.
Jöjjön most egy kakukktojás a sorba, a ma már általános kétrétegű üveg, melynek hőátbocsátási tényezője ugye 1,1Wm2*K és a belső felületének hőmérséklete 15°C körül van.
Levonható a következtetés, hogy a hőszigetelés jelentősen csökkenti a veszteségeket és már talán az is feltűnik, hogy az elért eredmény közel azonos, bármilyen falat is hőszigetelünk. 30cm-es hőszigetelés alkalmazásával meg már szinte mindegy, hogy milyen a fal, akár vasbeton is lehet, de még fémszerkezet is.
A falak hőmérséklete is szerepel a példákban, bizonyára kitalálta, hogy a fal hőmérséklete a penészedés miatt érdekes. Ha a hőszigetelés és a szellőztetés rendben van, akkor alacsony hőmérsékletű, penészedő falakat a technológiai hibák okozhatnak, mint pl. a szigetelés folytonossági hibája, vagy az alap vízszigetelésének hibája okozhat nedves, soha ki nem száradó falakat.
Kérdésem van!
Árajánlatot kérek!
Megrendelést adok!
Szabályozás, vezérlés
A szabályozás és a vezérlés fontossága abban rejlik, hogy valamely fizikai jellemzők mennyiségét, vagy minőségét kell befolyásolni annak érdekében, hogy a kívánt mennyiségek, vagy minőségek kerüljenek felhasználásra. Ez a mondat eléggé kacifántosra sikeredett, az egyszerű magyarázatra példa a fűtési rendszer az éghajlatunkon: folyamatosan változó külső hőmérséklet mellett azonos hőmérsékleten kell tartani az épületekben levő helyiségek levegőjét mondjuk a folyamatos munkavégzés fenntarthatósága, vagy egyszerűen csak a kellemes benntartózkodás érdekében. Korunkban a szabályzás és a vezérlés eszközei jobbára, vagy talán már kizárólagosan elektronikus eszközök. Miért is van szükség elektronikára mindenhol? – Nincs szükség átfogó elektronizálásra, azonban az elektronika nyújtotta lehetőségek gyakorlatilag határtalanok. Sok esetben már elhagyhatatlan olyan esetekben, amikor pontos értéken-tartásra van szükség. Egyszerű magyarázat erre a termosztát, mely régebbi mechanikus létére képes volt 2-3°C-os határértékekkel kapcsolni, a fejlett elektronikus termosztátok akár 0,1°C-os kapcsolási intervalluma. (Szakembereknek: tudjuk, hogy a hőmérséklet-különbségez Kelvinben adják meg 
). Az egyre kisebb tartományok pontosabb szabályzást tesznek lehetővé, így a befektetett energiamennyiség csökken, ráadásul a közérzetünk is jobbá válik azáltal, hogy a hőmérséklet-változás okozta kellemetlen érzet csökken, jobban tudunk koncentrálni arra, amit éppen végzünk. Az épületekben már teret nyert az épületfelügyeleti rendszer, melynek feladata az összes változó befolyásolása, vezérlése. Beletartozik tehát a fűtés, hűtés, világítás, szellőztetés, aktív árnyékolás, a hőtermelés, a biztonságtechnika, a belső és külső kommunikáció, szóval minden, ami az épület működéséhez szükséges lehet. Ez persze hatalmas mennyiségű információs kábel és érzékelők beépítését teszi elengedhetetlenné. Az agy maga a rendszer számítógépe, minden információt az érzékelők generálnak, a vezetékeken jut el a központhoz, amely értékel, összehasonlít és a beavatkozó eszközökön keresztül szabályozza, vagy vezérli a megfelelő eszközt. A rendszerek kiépítés rendszerint az elektromos hálózat kialakításával párhuzamosan zajlik, ám külön-külön vezetékcsatornákban. A vezetékcsatornák jellemzően a falakban helyezkednek el, vakolás után nem láthatók többé (jó esetben). A vezetékek, érzékelők, központok telepítése hasonlóan a víz, vagy csatorna-rendszerekhez, meglehetősen nagy bontással járnak, a munkák nyomait a kőművesek, burkolók tüntetik el, teszik láthatatlanná azokat, azaz felöltöztetik a falakat. A telepítés után következik a programozás, beszabályozás, ettől a munkafázistól fog úgy működni minden, ahogyan az megtervezésre került.
Kérdésem van!
Árajánlatot kérek!
Megrendelést adok!
Legutóbbi hozzászólások