Posts Tagged ‘hővezetési tényező’

A mindenki által jól ismert és egyben teljesen ismeretlen penész oka …

Hát ez így nem is szabatos, mert nem a penésznek van oka, hanem a penészgombák megtelepedésének. Nos az oka egyszerűen az, hogy megfelelő életkörülményeket talál magának. Ennyi!

Az életkörülmények, melyek tetszenek a penészgombáknak, az a szerves anyag és a nedvesség. Na de megjelenik penész a műanyagokon is, az hogyan lehetséges? Nos a műanyagokra lerakódó por tartalmaz szerves anyagokat, az általunk kilélegzett baktériumokat, az élőlényekről leváló hámsejteket, szőrszálakat, elhalt növényi részeket, mikroszkopikus lényeket, spórákat és még ki tudja miket. A nedvesség hatására rothadó táptalajjá váló rétegben aztán a penészgomba spórái új életet adnak a gombatelepeknek. A gombák újra spórákat nemzenek és nagy populációt képesek alkotni néhány nap alatt. A gombák azután akár az élőlényekben is megtelepedhetnek, hiszen táptalaj – nedves környezet szerves alappal – van bennük, bennünk bőven.

A falak, fürdőszobai tárgyak tehát azért penészednek, mert nedvesednek, ez a közvetlen ok, hiszen por mindenütt van, szerves anyagok tömege pedig a fürdőszobában természetesen előfordul, mert tisztálkodásunkra azért van szükség, hogy a testfelületünkön képződő utcai poros, nedves, hámsejtekkel és szőrszálakkal tele kosznak nevezett dolgot lemossuk magunkról, másrészt ürítsük testünk működésével járó végtermékeinket. A száraz táptalaj nem táptalaj, nem is okozna gondot, csak ugye mi is nedves lények vagyunk. Tehát a nedvesség az, ami a kiváltó oka a gombák megjelenésének.

Az egyik írásban (itt) a falak hőszigeteléséről, a belső felület hőmérsékletéről írtam.

De lássuk, hogy hogyan is nedvesedik a fal, a fürdőszoba! Alapinformáció: ha a levegő relatív páratartalma (φ [%])akkor 100%, ha eléri a harmatpontot, ekkor a levegőből elkezdődik a vízgőz folyadékká válása, azaz harmat, köd, eső keletkezik, fordított megközelítéssel, ha ezek a csapadékok megjelennek, a levegő relatív páratartalma 100%. Természetesen a jelenség akkor szűnik meg, ha a levegőben levő vízgőz mennyisége lecsökken arra a mértékre, amely már nem képes folyadékká kondenzálódni.

Egy lakás levegőjének átlag relatív páratartalma 40-60% körül van, ez alatt és e felett nem jó a komfortérzet, mert vagy a száraz levegő elvonja a testünk kipárolgását és szárít, vagy nem engedi leadni a felesleges nedvességet és fülledt levegőt érzünk.

A fal és a tárgyak tehát akkor válnak táptalajjá a gombák számára, ha a nedvesség jelen van, ez padig akkor keletkezik, ha a felület hőmérséklete eléri azt a határt, ahol a páratartalom harmattá válik. Egy adat például: 22°C belső hőmérsékletnél biztos a nedvesedés akkor, ha a relatív páratartalom 100%, azaz párás a levegő (pl. ruhák szárítása), vagy a fal hőmérséklete 14-15°C. Mindkét eset előfordulhat, az első akkor, is, ha jó a hőszigetelés, a második akkor ha rossz, vagy nincs hőszigetelés.

Régen azért volt kevés penészes otthon, mert az akaratlan szellőzés (filtráció) jelentős volt, másrészt az olcsó energiaárak lehetővé tették a hideg falak átmelegítését. A korszerű otthonok azonban jobbára nincsenek organikus egésszé szervezve, így az alapvető feltételek nem találkoznak, a hiányosság egészségtelen környezetet eredményez és ezekkel együtt guruk is megjelennek, akik tudják, hogy milyen varázslatokat kell mormolni a gonosz penész eltüntetése érdekében.

Két út van hát, amelyeken el lehet indulni az egészséges otthon eléréséhez. Az egyik, hogy megszüntetjük az okot, a másik, hogy tüneti kezelést alkalmazunk. Mindkettő fájdalmas és zsebbevágó.

Megszüntetni az okot nem is egyszerű, hiszen először ki kell deríteni, hogy mitől van nedvesség, azután annak elterjedését meg kell akadályozni. A nedvesség lehet az életmódtól, lehet a hőszigetelés hibájából, lehet a falakba felszivárgó talajvíztől, beázástól, szivárgó csőrepedéstől, csak hogy néhány alapvető okot említsek. Ezek okát kiküszöbölni elég nehéz, hiszen az életmódot átalakítani nem mindig egyszerű, a rosszul felrakott, vagy csekély mértékű hőszigetelést lecserélni, megjavítani költséges dolog, nem is beszélve a rosszul lerakott vízzáró szigetelésekről, vagy a repedt csőszakasz cseréjéről. Mindenesetre mindegyik nedvesedés felismerhető a jelenségekről. A vékony hőszigetelés a plafonnál és jobbára a sarkokban okoz penészedést, a rosszul felrakott akár foltokban, csíkokban. A csővezeték hibája foltosan megjelenő nedvességfoltot eredményez, míg a vízszigetelés-hiba nagy kiterjedésű, jobbára a falak alján jelentkező foltokat eredményez. A hibák csak bontással és helyreállítással javíthatók, viszont megoldják a problémát, többé nem kell küzdeni a penésszel.

A tüneti kezelés pedig, mint már azt kitalálta, a szellőztetés gépi módjával, páragyűjtők alkalmazásával, higroszkopikus szellőztetőnyílásokkal, stb. érhetők el. Fontos azonban tudni, hogy ezek csak a levegő páratartalmát, vele együtt a fűtésre fordított energiamennyiség növekedését, folyományaként a rezsi növekedését eredményezi, azaz csak végszükség esetén célszerű alkalmazni. A végszükség nem jelenti az olcsóbb, vagy kényelmesebb megoldás választását, mert igen nagy veszteséget okozhat.

Példának egy egyszerű eset: megvásároljuk a legjobb minőségű ablakokat, majd szellőzőnyílást vágunk rá. Biztos, hogy okos dolog ez? A ház energiafelhasználását emeljük a garanciális technológiai hiba kijavítása helyett?

Forintosítva: egy 120m2-es gyengén hőszigetelt épület éves fűtési költsége (gáz) 460000Ft, a szellőztetés növelésével 550000Ft. Évi 90000Ft-ot szellőztet ki az épület. Jó hőszigeteléssel, normál szellőztetés mellet ez az összeg 260000Ft és nincs penészedés!

   Az oldal elküldése PDF-ben