Posts Tagged ‘külső hőmérséklet’
Rendszerműködési garancia
Az épületgépészeti rendszerek komplex megoldások, azaz sokféle folyamat szükséges ahhoz, hogy a működésük optimális legyen. Szükséges a csőszerelés, a villamos eszközök vezérlése, szabályozása egyszerű, vagy akár igen bonyolult elektronikus egységek által. Tehát nem elég a jól összerakott csőrendszer a biztonsági- és a tartós működést biztosító alkatrészek beépítése, hanem szükséges az aktív alkatrészek (szivattyúk, motoros, vagy segédenergia nélküli szelepek) összehangolt működésének biztosítása is. Ezek működtetését termosztátok, elektronikus vezérlők, szabályozók végzik. Az elektronikus eszközök beállításához már szükséges az alapos automatikai ismeret is és elengedhetetlen a konkrét eszköz működésének, paramétereinek ismerete. Mit sem ér az a fűtési rendszer, amely nincs beszabályozva akár a hőleadó oldalon, akár az energia-előállító oldalon. Pl. a külső hőmérséklet-érékelővel ellátott kazán rosszul megválasztott fűtési karakterisztikájának eredménye a túlzott fogyasztás és az elvárt komfortérzet hiánya lesz. Érdekes tapasztalat az is, hogy a beüzemelés alkalmával nagyon sokszor nem kerül beszabályozásra a fűtőeszköz, és mivel egy új rendszer esetén ugyebár nincs előzetes tapasztalat a fogyasztást illetően, a hibák csak sok év múltán kerülnek felszínre.
A problémák elkerülése végett bevezetem a rendszerműködési garanciát, ami azt jelenti, hogy nem csak az összeszerelésre, hanem az előírt, elvárt működésre is garanciát vállalok.
Tehát ezen túl nem csak a működéért leszek felelős, hanem a helyes és optimális működésért is. Amennyiben újabb, jobb technológia kerül kifejlesztésre, megrendelőimet tájékoztatni fogom azokról és felajánlom a korszerűsítést is, ha ez jelentős megtakarítást eredményezhet.
Kérdésem van!
Árajánlatot kérek!
Megrendelést adok!
Penész a lakásban – megoldás, vagy tüneti kezelés?
A mindenki által jól ismert és egyben teljesen ismeretlen penész oka …
Hát ez így nem is szabatos, mert nem a penésznek van oka, hanem a penészgombák megtelepedésének. Nos az oka egyszerűen az, hogy megfelelő életkörülményeket talál magának. Ennyi!
Az életkörülmények, melyek tetszenek a penészgombáknak, az a szerves anyag és a nedvesség. Na de megjelenik penész a műanyagokon is, az hogyan lehetséges? Nos a műanyagokra lerakódó por tartalmaz szerves anyagokat, az általunk kilélegzett baktériumokat, az élőlényekről leváló hámsejteket, szőrszálakat, elhalt növényi részeket, mikroszkopikus lényeket, spórákat és még ki tudja miket. A nedvesség hatására rothadó táptalajjá váló rétegben aztán a penészgomba spórái új életet adnak a gombatelepeknek. A gombák újra spórákat nemzenek és nagy populációt képesek alkotni néhány nap alatt. A gombák azután akár az élőlényekben is megtelepedhetnek, hiszen táptalaj – nedves környezet szerves alappal – van bennük, bennünk bőven.
A falak, fürdőszobai tárgyak tehát azért penészednek, mert nedvesednek, ez a közvetlen ok, hiszen por mindenütt van, szerves anyagok tömege pedig a fürdőszobában természetesen előfordul, mert tisztálkodásunkra azért van szükség, hogy a testfelületünkön képződő utcai poros, nedves, hámsejtekkel és szőrszálakkal tele kosznak nevezett dolgot lemossuk magunkról, másrészt ürítsük testünk működésével járó végtermékeinket. A száraz táptalaj nem táptalaj, nem is okozna gondot, csak ugye mi is nedves lények vagyunk. Tehát a nedvesség az, ami a kiváltó oka a gombák megjelenésének.
Az egyik írásban (itt) a falak hőszigeteléséről, a belső felület hőmérsékletéről írtam.
De lássuk, hogy hogyan is nedvesedik a fal, a fürdőszoba! Alapinformáció: ha a levegő relatív páratartalma (φ [%])akkor 100%, ha eléri a harmatpontot, ekkor a levegőből elkezdődik a vízgőz folyadékká válása, azaz harmat, köd, eső keletkezik, fordított megközelítéssel, ha ezek a csapadékok megjelennek, a levegő relatív páratartalma 100%. Természetesen a jelenség akkor szűnik meg, ha a levegőben levő vízgőz mennyisége lecsökken arra a mértékre, amely már nem képes folyadékká kondenzálódni.
Egy lakás levegőjének átlag relatív páratartalma 40-60% körül van, ez alatt és e felett nem jó a komfortérzet, mert vagy a száraz levegő elvonja a testünk kipárolgását és szárít, vagy nem engedi leadni a felesleges nedvességet és fülledt levegőt érzünk.
A fal és a tárgyak tehát akkor válnak táptalajjá a gombák számára, ha a nedvesség jelen van, ez padig akkor keletkezik, ha a felület hőmérséklete eléri azt a határt, ahol a páratartalom harmattá válik. Egy adat például: 22°C belső hőmérsékletnél biztos a nedvesedés akkor, ha a relatív páratartalom 100%, azaz párás a levegő (pl. ruhák szárítása), vagy a fal hőmérséklete 14-15°C. Mindkét eset előfordulhat, az első akkor, is, ha jó a hőszigetelés, a második akkor ha rossz, vagy nincs hőszigetelés.
Régen azért volt kevés penészes otthon, mert az akaratlan szellőzés (filtráció) jelentős volt, másrészt az olcsó energiaárak lehetővé tették a hideg falak átmelegítését. A korszerű otthonok azonban jobbára nincsenek organikus egésszé szervezve, így az alapvető feltételek nem találkoznak, a hiányosság egészségtelen környezetet eredményez és ezekkel együtt guruk is megjelennek, akik tudják, hogy milyen varázslatokat kell mormolni a gonosz penész eltüntetése érdekében.
Két út van hát, amelyeken el lehet indulni az egészséges otthon eléréséhez. Az egyik, hogy megszüntetjük az okot, a másik, hogy tüneti kezelést alkalmazunk. Mindkettő fájdalmas és zsebbevágó.
Megszüntetni az okot nem is egyszerű, hiszen először ki kell deríteni, hogy mitől van nedvesség, azután annak elterjedését meg kell akadályozni. A nedvesség lehet az életmódtól, lehet a hőszigetelés hibájából, lehet a falakba felszivárgó talajvíztől, beázástól, szivárgó csőrepedéstől, csak hogy néhány alapvető okot említsek. Ezek okát kiküszöbölni elég nehéz, hiszen az életmódot átalakítani nem mindig egyszerű, a rosszul felrakott, vagy csekély mértékű hőszigetelést lecserélni, megjavítani költséges dolog, nem is beszélve a rosszul lerakott vízzáró szigetelésekről, vagy a repedt csőszakasz cseréjéről. Mindenesetre mindegyik nedvesedés felismerhető a jelenségekről. A vékony hőszigetelés a plafonnál és jobbára a sarkokban okoz penészedést, a rosszul felrakott akár foltokban, csíkokban. A csővezeték hibája foltosan megjelenő nedvességfoltot eredményez, míg a vízszigetelés-hiba nagy kiterjedésű, jobbára a falak alján jelentkező foltokat eredményez. A hibák csak bontással és helyreállítással javíthatók, viszont megoldják a problémát, többé nem kell küzdeni a penésszel.
A tüneti kezelés pedig, mint már azt kitalálta, a szellőztetés gépi módjával, páragyűjtők alkalmazásával, higroszkopikus szellőztetőnyílásokkal, stb. érhetők el. Fontos azonban tudni, hogy ezek csak a levegő páratartalmát, vele együtt a fűtésre fordított energiamennyiség növekedését, folyományaként a rezsi növekedését eredményezi, azaz csak végszükség esetén célszerű alkalmazni. A végszükség nem jelenti az olcsóbb, vagy kényelmesebb megoldás választását, mert igen nagy veszteséget okozhat.
Példának egy egyszerű eset: megvásároljuk a legjobb minőségű ablakokat, majd szellőzőnyílást vágunk rá. Biztos, hogy okos dolog ez? A ház energiafelhasználását emeljük a garanciális technológiai hiba kijavítása helyett?
Forintosítva: egy 120m2-es gyengén hőszigetelt épület éves fűtési költsége (gáz) 460000Ft, a szellőztetés növelésével 550000Ft. Évi 90000Ft-ot szellőztet ki az épület. Jó hőszigeteléssel, normál szellőztetés mellet ez az összeg 260000Ft és nincs penészedés!
Kérdésem van!
Árajánlatot kérek!
Megrendelést adok!
Falak hőszigetelése – hőátbocsátási tényező
A hőszigetelés fontosságát manapság már elismerik, ám annak vastagságával még igen takarékosan bánnak az építtetők és az építészek is. Kezdetben vala a 4cm-es dryvit, a kinyilatkoztatott gyönyör és a legkellemetlenebb valóság, mert az ő vastagsága csekélynek bizonyult vala. Sajnos most is igyekszünk spórolni, mert kell a pénz a többi drága holmira, a rezsivel meg csak megleszünk valahogy, de nem 
. A 8cm már valami, de minél vastagabb, annál kevesebb energiát pazarlunk el a falakon és a födémeken, mert ugye nem kétséges, hogy pazarlás, ha van megoldás, ráadásul igen jó!
Az a jó fal és födém, amelyen nem folyik el jövedelmünk nagy része hőáram formájában, ugyanis ezt a hőáramot komoly összegekbe kerülő energiamennyiségekkel lehet fenntartani azért, hogy némi meleg maradjon is a házban. A hőszigetelés akkor jó, ha jelentősen csökkenti a rezsit, a többrétegű falak minőségének fontos jellemzője a hőátbocsátási tényező, vagy transzmissziós veszteség, jele az U, vagy régebben k, mértékegysége a W/m2*K. Akkor jó, ha ez az érték kisebb. Szabványok írják le a minimális értéket, amivel a falaknak rendelkezniük kell.
Néhány példa a falakra és a hőátbocsátási értékeikre (a belső fal hőmérsékletei 20°C helyiség-hőmérsékletre vonatkoznak és -15°C külső, tervezési hőmérsékletre):
Szigeteletlen, vakolt 60cm-es vályogfal 0,96W/m2*K és a belső fal hőmérséklete akár 16°C is lehet, szigetelve 15cm-es sztirolhabbal: 0,21W/m2*K, a fal hőmérséklete pedig 19°C.
Szigeteletlen 40cm-es lyukacsos téglafal 1,32 és 14°C, 15cm-es sztirolhabbal 0,22 és 19°C.
Legyen még egy Porotherm 38N+F: 0,41 és 18,3°C, hasonló szigeteléssel 0,16 és 19,3°C.
Jöjjön most egy kakukktojás a sorba, a ma már általános kétrétegű üveg, melynek hőátbocsátási tényezője ugye 1,1Wm2*K és a belső felületének hőmérséklete 15°C körül van.
Levonható a következtetés, hogy a hőszigetelés jelentősen csökkenti a veszteségeket és már talán az is feltűnik, hogy az elért eredmény közel azonos, bármilyen falat is hőszigetelünk. 30cm-es hőszigetelés alkalmazásával meg már szinte mindegy, hogy milyen a fal, akár vasbeton is lehet, de még fémszerkezet is.
A falak hőmérséklete is szerepel a példákban, bizonyára kitalálta, hogy a fal hőmérséklete a penészedés miatt érdekes. Ha a hőszigetelés és a szellőztetés rendben van, akkor alacsony hőmérsékletű, penészedő falakat a technológiai hibák okozhatnak, mint pl. a szigetelés folytonossági hibája, vagy az alap vízszigetelésének hibája okozhat nedves, soha ki nem száradó falakat.
Kérdésem van!
Árajánlatot kérek!
Megrendelést adok!
Szabályozás, vezérlés
A szabályozás és a vezérlés fontossága abban rejlik, hogy valamely fizikai jellemzők mennyiségét, vagy minőségét kell befolyásolni annak érdekében, hogy a kívánt mennyiségek, vagy minőségek kerüljenek felhasználásra. Ez a mondat eléggé kacifántosra sikeredett, az egyszerű magyarázatra példa a fűtési rendszer az éghajlatunkon: folyamatosan változó külső hőmérséklet mellett azonos hőmérsékleten kell tartani az épületekben levő helyiségek levegőjét mondjuk a folyamatos munkavégzés fenntarthatósága, vagy egyszerűen csak a kellemes benntartózkodás érdekében. Korunkban a szabályzás és a vezérlés eszközei jobbára, vagy talán már kizárólagosan elektronikus eszközök. Miért is van szükség elektronikára mindenhol? – Nincs szükség átfogó elektronizálásra, azonban az elektronika nyújtotta lehetőségek gyakorlatilag határtalanok. Sok esetben már elhagyhatatlan olyan esetekben, amikor pontos értéken-tartásra van szükség. Egyszerű magyarázat erre a termosztát, mely régebbi mechanikus létére képes volt 2-3°C-os határértékekkel kapcsolni, a fejlett elektronikus termosztátok akár 0,1°C-os kapcsolási intervalluma. (Szakembereknek: tudjuk, hogy a hőmérséklet-különbségez Kelvinben adják meg 
). Az egyre kisebb tartományok pontosabb szabályzást tesznek lehetővé, így a befektetett energiamennyiség csökken, ráadásul a közérzetünk is jobbá válik azáltal, hogy a hőmérséklet-változás okozta kellemetlen érzet csökken, jobban tudunk koncentrálni arra, amit éppen végzünk. Az épületekben már teret nyert az épületfelügyeleti rendszer, melynek feladata az összes változó befolyásolása, vezérlése. Beletartozik tehát a fűtés, hűtés, világítás, szellőztetés, aktív árnyékolás, a hőtermelés, a biztonságtechnika, a belső és külső kommunikáció, szóval minden, ami az épület működéséhez szükséges lehet. Ez persze hatalmas mennyiségű információs kábel és érzékelők beépítését teszi elengedhetetlenné. Az agy maga a rendszer számítógépe, minden információt az érzékelők generálnak, a vezetékeken jut el a központhoz, amely értékel, összehasonlít és a beavatkozó eszközökön keresztül szabályozza, vagy vezérli a megfelelő eszközt. A rendszerek kiépítés rendszerint az elektromos hálózat kialakításával párhuzamosan zajlik, ám külön-külön vezetékcsatornákban. A vezetékcsatornák jellemzően a falakban helyezkednek el, vakolás után nem láthatók többé (jó esetben). A vezetékek, érzékelők, központok telepítése hasonlóan a víz, vagy csatorna-rendszerekhez, meglehetősen nagy bontással járnak, a munkák nyomait a kőművesek, burkolók tüntetik el, teszik láthatatlanná azokat, azaz felöltöztetik a falakat. A telepítés után következik a programozás, beszabályozás, ettől a munkafázistól fog úgy működni minden, ahogyan az megtervezésre került.
Kérdésem van!
Árajánlatot kérek!
Megrendelést adok!
Legutóbbi hozzászólások