Az energiatermelés korunk szerves része, villamos energia termelése nélkül már nem tudunk létezni. Minden készülékünk, kommunikációs eszközeink villannyal működik, a fejlődés iránya pedig még inkább az elektromosság felé mutat.

A villamos erőművek hatásfoka alacsony, mintegy 30% körüli, megfordítva az arányt, 70% megy veszendőbe. Ebből a megtermelt részből még elmegy a semmibe a távvezetéki, egyáltalán a villamos energia szállításával kapcsolatos veszteségek, ezek után használjuk fel mi, végfelhasználók. Működtetjük pl. világításunkat, amely a hagyományos izzólámpák esetében 3-5% hatásfokot jelent, a LED-es fényforrásoknál ez már 20% is lehet. A világítás tehát igen rossz hatásfokú ökológiai szempontból. Már jobb az eredmény a fűtés esetében, hiszen a fűtési rendszerek jóval magasabb hatásfokúak, használjuk akkor a villamosenergiát, mint fűtést!

Nos, hatásfok szempontjából jó lenne a választás, de a sajnos ennek az energiafajtának az egységnyi ára magas, 40 Ft/kWh. Mi van helyette?

Van a gáz, ez sokkal jobbnak tűnik már, az 1 kWh-ra vetített ára kb. 15 Ft, majdnem harmada az áram árának.

Állj! Hát ez is fosszilis energia! Fosszilis energiát használnak az erőművek is nagy részt! Miért nem jó hát ez nekünk?

A fosszilis, hagyományos energiaforrások azért nem igazán klassz dolgok, mert ősi, a föld mélyében összegyűlt anyagok ezek, felszínre kerülve, elégetve növelik a széndioxid mennyiséget s csak sok ezer év múlva lesz belőlünk, környezetünkből is megint fosszilis energia. Logikusan ezért van az általános felmelegedés. Van-e alternatíva?

Naná, hogy van, a megújuló energiaforrások alkalmazása! Mint az elnevezése is utal erre, megújulnak. No némelyik nem azonnal, de megújulnak! Pl. a fa is ilyen, bár mintegy 15 évnyi forgási sebességgel, ez még belátható időtartam.

A fafűtéssel csak egy baj van…  Ja, nem, több! Füstöt, port eredményez, nem automatizálható könnyen. A pelletet hagyjuk, máshol lesz róla szó 🙂

A napenergia akkor is van, ha akarjuk, meg akkor is ha nem. A napenergia következménye a földfelszíni geotermia is, hiszen a napsütés átmelegíti a földfelszín felső rétegét. A Föld működéséből adódó energia a geotermikus energia. Energiát lehet nyerni a levegő és a felszíni vizek hőtartalmából is. Itt a megoldás, hát miért is nem használjuk ezeket fel?

Felhasználjuk, sőt egyre inkább, mert igen jó energiaforrás. Mégpedig azért, mert ökológiai szempontból a 30%-nyi hatásfokú megtermelt villamosenergiával HÁROMSZOR, vagy többször nagyobb mennyiségű hőenergiát termelhetünk ki! Kompenzálható tehát pazarló energiafelhasználásunk egy része.

Létezik ez? Persze! Álljon itt egy rövid írás nem tőlem, melyet fontos elolvasni, hiszen a hőszivattyúzásnak, mint sok minden nagy találmánynak a világon magyar vonatkozása is van: Katt ide!

Nos, térjünk azonban vissza! A hőszivattyú alapos ismertetése nélkül fogadjuk el, hogy működnek ezek a szerkezetek! Lényegük az, hogy ha fűtünk velük, akkor hőenergiát vonunk el a hőnyerő közegből, a földből, talajból, vízből, levegőből.

Pár sorral feljebb láthattuk, hogy gázzal fűteni nagyjából a villamos energiához képest harmadárral tudunk, kis számolás után jól látszik, hogy még olcsóbban üzemeltethetünk fűtőberendezést a gáznál, pláne, hogy a hőszivattyúkat kedvezményes tarifával is lehet táplálni.

S most a slusszpoén: használhatjuk a villamos hálózatot “akkumulátorként” napelemekkel megvalósított energiaraktározásra, mely energiát felhasználhatjuk fűtésre, melegvízelőállításra, vagy akár hűtésre is.

Ez a megoldás ma a legjobb módja a villamos energia hőenergia célú felhasználásának.

Teljesen leegyszerűsítve: a hőszivattyú-napelem kombó akár NULLA rezsit is eredményezhet és még környezetünk szempontjából is igen jó!

 

Print Friendly, PDF & Email

Megosztom: