A passzív ház kissé rossz hangzású megnevezés, még idegenebbül hangzik a nullenergiás ház név. Valójában egy olyan jó hőszigetelésű és légtömör épületre kell gondolni, amelynek hagyományos fűtése a mi éghajlatunkon sincs, a szükséges csekély hőmennyiség a bentlakóktól, a készülékek hulladékhőjéből, a főzésből és a melegvíz-használatból pótolható. Hát ez sem hangzik igazán jól, ugye? Ezen energiaforrások egyvelege bizarr képzeteket kelt, de természetesen ez nem lehet így, hiszen a légtömörség nem azt jelenti, hogy levegő se ki, se be. Mivel semmi sem tökéletes, a passzívház sem, ennek az a baja, hogy egy sonka megfőzésével túl lehet fűteni az épületet. Hogy ez a szagos-nedves, emberszagú, ételszagú levegő ne tegye lakhatatlanná a házat szellőztetni kell. Szellőztetni? Hát akkor hova a “passzivitás”? A passzivitás marad, a levegő cserélődik, méghozzá aktív szellőzőrendszerben, hővisszanyerősben. Feltétlenül kell ez a gép? Bizony kell, sőt melegvizet is elő kell állítani, mert a többnapos testszagot a mégoly kiváló masina sem tudja elűzni. Tehát kell melegvíz és kell szellőztető gép. Kell más gépészet is? Hát szigorúan véve nem, bár nem árt vezérelni a redőnyöket, árnyékolókat sem. A passzívház végül is a minősítésétől lesz passzívnak kikiáltva, melynek természetesen előírásai vannak, ezeket szabványok rögzítik. Az általános hőszigetelés-vastagság a falakon 20-30cm, a födémen 30-50cm, a nyílászárók különlegesen alacsony k (U) értékkel rendelkeznek és az épület légtömör, azaz légmentesen zárt. Az éves energiafogysztás kb. 15kWh/m2. Van jövője ennek az építészeti technológiának? Van, természetesen van, mert igen kevés energiát használ fel, az üzemeltetése olcsó, bár drágább az előállítása. Hazánkban igen kevés minősített passzívház van, az értékeket azonban egyre több épület megközelíti. Már annak is örülnék, ha elterjedne az a gondolat, hogy a legjobb és leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszigetelés. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy megfelelő hőszigetelés mellett a falak lehetnek akár vasbetonból is!. Egyébként zsaluzással igen különleges formák és terek alakíthatók ki, nem kell ragaszkodni a dobozhoz! Az alacsony energiás házak jó lenne, ha elterjednének hazánkban, akár egy kicsit fűteni is kelljen, de legalább nem a rezsiért dolgoznánk csak. A passzív házban azért is érdemes gondolkodni, mert nem kell komoly fűtési rendszert kialakítani, igaz szellőztetést igen, ám a korszerű otthonokban már most is elengedhetetlen eszköz. Nem kell gázt bevezetni, nem kell kéményt építeni, nem kell gázközművet használni, nem kell tüzelőanyagot venni, azt rámolászni, szemetelni, nem kell klímaberendezéseket vásárolni, azokat drága pénzért üzemeltetni… Gondolkodjon csak! Vissza a nullenergiás ház kifejezéshez: Manapság ez a kifejezés vonatkozhat olyan épületre is, amely nem passzív ház a klasszikus értelemben, ám hőszigeteltsége kiváló és a fűtését, hűtését és a melegvíz-előállítást pl. hőszivattyú végzi, ennek működéshez szükséges éves energiamennyiséget napeleme-mező állítja elő hálózati visszatápláló üzemmódban. Ez is jó megoldás, természetesen a bekerülési költség nem alacsony, ám az éves rezsi valóban NULLA forint lehet, fedezve a világítás és az egyéb készülékek működési költségeit is.

Print Friendly, PDF & Email

Megosztom: