Hőszigetelés

Mindenképp szükségét látom annak, hogy ejtsek néhány szót a hőszigetelésről, annak fontosságáról. Hőszigetelésre azért van szükség, mert éghajlatunkon igen zord telek is előfordulnak, és hát az épületein, házaink építésének egyik célja az, hogy ne fázzunk, vagy főjünk meg a napon. (A másik, hogy függetlenítse életvitelünket az időjárás egyéb változóitól). Már őseink is rájöttek kísérleti úton, hogy pl. az állatok bundáját magukra öltve nem fagynak meg könnyedén, sőt a nyári nap alatt sem kapnak hirtelen hőgutát. Miért-miért nem, nem terjedt el a bunda helyett az agyag, vagy kőlemezek viselete, de a fém-ruházat is igen kellemetlennek bizonyult. Ebből az egyszerű következtetésből adódóan miért téglával akarunk hőszigetelni, mikor megannyi finom-meleg anyag áll rendelkezésünkre?!

Akkor nem kell tégla? Dehogynem, hiszen tartani kell a födémet, a tetőt, az ablakokat, ajtókat. Nos, a természet ismeri a fizikát, nem úgy, mint mi. Sok évtizeden át pazaroltuk az energiát, hiszen olcsó volt. Nem kellett a hőszigetelés, elég volt a jó vastag tégla-fal. Sajnos szabványaink is igen engedékenyek voltak. Ennek a korszaknak immáron vége. Egy adat: nyugati szomszédaink az épületeink fűtésére felhasznált energiamennyiség mintegy 30%-ával üzemeltetik lakásaikat, mert hőszigetelnek.

Okosabbak ők? Nem, csak jól gondolkodnak! Ebből következően: amennyiben mi is olyan mértékben hőszigeteljük épületeinket, akár 60%-os energiamegtakarítást is elérhetünk! Ez esetben nem kell azon törnünk a fejünket, hogy még több energiát és pénzt befektetve csökkentsük a fűtésszámláink összegét, hiszen meg sem kell vásárolni ezt az energiamennyiséget, tehát kevesebb energiát kell vásárolni, előállítani, ezzel kisebb a CO2 kibocsátás, az éghajlatváltozás lassítható, és így tovább…

Lássuk azonban az egyszerű magyarázatát a hőszigetelés fontosságának. Hőszigetelni azért kell, mert a lakótérben levő hőmérséklet alá csökken a kinti hőmérséklet, ezáltal hőáram indul a fal külső felülete felé. Ez a hőáram annál kisebb, minél nagyobb a falazat hővezetési ellenállása. Magyarán: nem kellene hőszigetelni, ha a külső és a belső hőmérséklet állandó lenne, mivel a két légtér között nem alakul ki hőáram. Éghajlatunkon az építészetnek meg kell küzdenie az évszak-változásokkal, télen a meleget bent kell tartani az épületben, nyáron pedig hűteni kell a lakóteret. A másik két évszak egy részében semmit sem kell tenni, bár ez az időszak igen rövid ideig tart. A hőáram iránya a fal két oldalán jelentkező “hőpontenciáltól”, hőmérséklettől függ. Ha kívül hideg van, a hőáram iránya kifelé mutat, ha melegebb, akkor befelé. Azonos hőmérsékleteknél a hőáram értéke 0-ra csökken.

Hőszigetelés nélküli fal:

Az ábrán a hőszigetelés nélküli fal hőmérsékleti viszonyai láthatók. A benti levegő hőmérséklete a fal síkjánál már erősen csökken (sugárzik a hideg a falból). A belső és a külső felület hőmérséklet-különbsége igen nagy.

 

 

 

Belső hőszigetelés:

Ezen az ábrán a kényszerűség szülte – igen helytelen módon – belső hőszigetelés látható. A fal a hideg idő nagy részében akár fagypont alatt is lehet. Amennyiben a falban vízcső húzódik, az elfagyhat, a fal állaga a külső levegő nevességének és a fagynak “köszönhetően” igen gyorsan pusztul, mállik, repedezik. A hőszigetelés és a fal közé mindenképpen párazáró fóliát kell helyezni. Kerülendő megoldás.

 

A helyes megoldás a külső hőszigetelés:

A külső hőszigetelés  után a fal átmelegszik, a fűtési viszonyok javulnak, a komfortérzet jobb lesz, hiszen a fal hőmérséklete csak néhány fokkal kisebb a levegőjénél (nem húz a fal). A benti keletkező pára a falban elnyelődve kellemesebbé teszi a közérzetünket, a fűtési hőmérséklet is csökkenthető néhány fokkal a komfortérzet változása nélkül (1 fok hőmérséklet-csökkentés 5-6% energiamegtakarítással jár). A fal szinte állandó hőmérsékleten van, szerkezete igen sokáig nem változik. A külső hőszigetelést azonban igen gondosan kell felszerelni, hiszen minden rés “hőhidat” alkot, rontva a hőszigetelő rendszer jóságát (mit sem ér a kigombolt bunda a hóviharban). Fontos, hogy tudjuk: a hőszigetelések sem óvnak meg az elfagyástól, csak megnyújtják a kihűlés idejét (semmi sem tökéletes), tehát fűteni ezután is kell, csak sokkal kevesebbet (igaz, hogy nyáron hűteni is kevesebbet kell)! Ejtsük néhány szót a falazatokról, és a könnyűszerkezetes – nehéz-szerkezetes vitáról. Be kell látni, hogy a különböző építési módok mind-mind más célt szolgáltak, csak mára elfeledtük azokat. Minden épületnek van hőállandója, ami azt mutatja,hogy a hőmérséklet emelkedés, vagy csökkenés időben mikor jelentkezik a fal hőmérsékletében. Igen nagy hőtároló kapacitása van a vályogfalnak még nagyobb a döngölt falnak. Az ilyen épületeket akkor célszerű építeni, ha mindig otthon tartózkodik a család. Nagy értéket mutat a téglafal is, szintén akkor érdemes ebből építkezni, ha a családból valaki mindig otthon tartózkodik. Három műszakos munkahelyek is kialakíthatók ezzel a technológiával. A szellőztetés alkalmával a falak nem hűlnek ki, a levegő gyorsan visszamelegszik. A könnyűbetonok, habkő-szerű falazóelemeknek már kisebb a hőtároló kapacitásuk, igen jó a hőszigetelésük, jó közérzetet biztosítanak, azoknak való, akik napközben nemigen vannak otthon. Nagyon jól alkalmazható munkahelyek építésénél. A könnyűszerkezetes épületeknek gyakorlatilag nincs hőkapacitásuk, szellőztetéskor a levegő igen gyorsan lehűl benne, de gyorsan vissza is melegíthető. Kifejezetten a dolgozó családoknak ajánlható, napközben a fűtés visszavehető, hazaérve, vagy előre programozva gyorsan felfűthető. Alkalmasak még irodáknak, egy-két műszakos munkahelyeknek. A passzív házakban a hőmérséklet már a lakók bentlétekor emelkedik, hiszen az ilyen típusú épületeknek igen kicsi fűtési energiára van szükségük. Az igazi jó ház vékony, költségkímélő erős falazatból és vastag hőszigetelésből áll. Mi is a vastag? Osztrák szomszédaink a mi fűtési-energiafelhasználásunknak 32%-ával állítják elő ugyanazt a meleget, mint mi. Ez azért lehetséges, mert ők a falakra 15cm, a födémre 25-30cm vastag hőszigetelést építenek, a nálunk elterjedt 4cm-rel szemben. Könnyű belegondolni: hasonló vastagsággal akár 60%-ot is megtakaríthatunk fűtési költségeinkből. 25cm külső hőszigetelésnél és a födémen 40cm-rel a falak lehetnek vasbetonból is! A teljes lezártság okozhat penészesedést, hiszen a korszerű nyílászáróink nem biztosítanak megfelelő szellőzést. A passzív házak teljesen zárt légterének szellőztetését aktív, hővisszanyerős rendszerekkel biztosítják, ennél a típusnál azonban gondot okozhat a túlfűtés, hiszen akár egy főzés is túl nagy mennyiségű hőt termelhet. A hűtésről gondoskodni pedig megint csak energiát kell felhasználni. Az aktív szellőztetés manapság alapkövetelmény kellene, hogy legyen! Hátra van még a nyílászárók minősége. Igen fontos tényező, hiszen majd egy nagyságrenddel rosszabb a hőszigetelési tulajdonságuk, mint az átlag falaké. Itt jön szóba a tájolás is, délre néző nagyobb ablakok, északra lehetőleg ne is nézzen ablak. A napházak tervezésére manapság már több tervező is vállalkozik. A hőszigetelő anyagok sokfélék lehetnek, azonban át kell gondolni tartósságukat, páraáteresztésüket, mechanikai tulajdonságaikat.

Néhány példa:

Sztirol habok: nem páraáteresztő, jó hőszigetelő, nem hőállóak, állítólag hazánktól nyugatra már bontják el az efféle rendszereket, mert a falakban szétesnek( remélem csak rémhír), viszont az állatok szívesen széthordják, ill. beleköltöznek, tehát az installálás során igen gondosan be kell tartani a technológiai utasítást.

Üveggyapot: napjainkban már igen finom szerkezetűek, már nemigen szúrnak az elemi szálak, jó hőszigetelők, nem párazáróak, hőállóak, de nem tűzállóak.

Kőzetgyapotok: egészen hasonlatosak az üveggyapotokhoz. Hőállóságuk igen jó, tűzállóak, sőt már hozzáférhetők a tömörített táblák is, amelyek akár lépésállóak is lehetnek.

Perlit-félék: háromszor-négyszer rosszabb hőszigetelők a fent említetteknél, tehát 1cm sztirolhab = cca. 4cm perlittel, tehát alkalmazási területe igen behatárolt.

 

A kissé nagyvonalúan jellemzett sztirolhabokról és a hőszigetelésekről egy precízebb jellemzés Kecső Zoltán tollából:

Sztirolhabok:

A nemzetközi metódus szerint 2 változatát különböztetjük meg: EPS (hungarocell, nikecell) nyílt cellás, polisztirol alapanyagú expandálási eljárással készült hőszigetelő anyag. Jellemző alkalmazási területe:  – padlókban  – falakon (kívül)  – hőhidak szigetelése esetén  – egyenes rétegrendű lapostetőkben.

Tulajdonságai:

– Jól terhelhető, stabil hőszigetelő képességű anyag

– Nedvességre, terhelésre nem érzékeny

– Korlátozottan páraáteresztő (általános lakófunkció esetén keletkező páranyomást képes levezetni a rendszer)

– 80°C-ig alkalmazható

Félreértés, hogy a falakban szétesik és az is hogy nyugatra már bontják. Nyugat-Európában a homlokzati hőszigetelések céljára több mint 30 éve alkalmazott termék, a bontási félreértés abból adódik, hogy ott a korábban 5 cm vastagságú hőszigetelő lemezzel épített rendszereket bontják és 12-15 olykor 25 cm vastagságú ugyancsak EPS anyagú hőszigetelő rendszerekre cserélik. Nyugat-Európában a homlokzati rendszerek 90%-a ma is EPS rendszerekkel készül, köszönhetően a termék kiváló ár/érték arányának.

Másik változata a zárt cellás XPS:

Jellemző alkalmazási területe:

– nagy terhelésű padlókban

– hőhidak szigetelése esetén

– fordított rétegrendű lapostetőkben (zöldtetőkben)

Tulajdonságai:

– jól terhelhető, stabil hőszigetelő képességű anyag

– nedvességre, terhelésre nem érzékeny, vízálló

– nem páraáteresztő

– 80°C-ig alkalmazható

Szálas hőszigetelő anyagok (üveg és kőzetgyapot):

Mindkettő típus gyártás technológiája sokat javult az elmúlt időszakban. Az elemi szálak finomabbak.

Közös tulajdonságaik:

– ásványi szálakból készülnek

– nedvességre és terhelésre érzékeny termékek

– nagyon jó páraáteresztők

– hőállóak, tűzállóak

Különbségek:  a kőzetgyapot termékekből nagyobb sűrűségű, nagyobb teherbírású hőszigetelő termékek is készíthetőek (lapos tetőkhöz, homlokzati hőszigetelő rendszerekhez)

Üveggyapot:

Jellemző alkalmazási területek:

– magastetők hőszigetelésére, szarufák között és alatt

– szerelt falszerkezetekben, álmennyezetnél

– lépészajcsökkentés

Kőzetgyapot:

Jellemző alkalmazási területek:

– magastetők hőszigetelésére, szarufák között és alatt

– szerelt falszerkezetekben, álmennyezetnél

– lépészajcsökkentés

– lapostetőkben

–  homlokzati hőszigetelő rendszerekben

Hőszigetelő anyagok rágcsáló és rovar káraival kapcsolatban:  – alapvetően minden terméket mechanikailag védeni kell a rágcsálóktól és a rovaroktól, mert mindegyiket fajtától függetlenül károsítják e kártevők.  – a tapasztalatok azt mutatják polisztirol termékekbe nem fészkelnek bele a rágcsálók, míg mindkét típusú szálas szigetelőanyagban előszeretettel fészkelnek ha tehetik. (nem függ az irritáció mértékétől)

Kecső Zoltán

elnök  MEPS

 

Nem található a felsorolásban a tégla, a kerámia, kijelenthető, hogy ezek szerkezeti elemek, nem hőszigetelések. Egyre inkább elterjed az a megfelelő felfogás, hogy a falak szerkezeti elemekként töltik be feladatukat, tartják a födémet, mechanikusan elválasztanak a környezettől, a hőszigetelés padig megóv minket a környezet hőmérsékletének változásaitól. Olcsó falakat és drága hőszigetelést kell alkalmazni, amely megoldás nem kerül többe, mint a drága fal és olcsó hőszigetelés, de legalább nem kell a használat során rezsi képében többször is megvásárolni az épületet, azaz adott esetben könnyebb a hitel részleteit fizetni (talán még másra is jut pénz)!  Minden kivitelezést azonban igen precízen és körültekintően kell végezni a technológia pontos betartásával. Az elérendő cél a tartós energiamegtakarítás, tehát néhány óra, vagy nap késéssel, de alaposan kialakított rendszer jól működő épületet eredményez.

Passzívház

A passzív ház kissé rossz hangzású megnevezés, még idegenebbül hangzik a nullenergiás ház név. Valójában egy olyan jó hőszigetelésű és légtömör épületre kell gondolni, amelynek hagyományos fűtése a mi éghajlatunkon sincs, a szükséges csekély hőmennyiség a bentlakóktól, a készülékek hulladékhőjéből, a főzésből és a melegvíz-használatból pótolható. Hát ez sem hangzik igazán jól, ugye? Ezen energiaforrások egyvelege bizarr képzeteket kelt, de természetesen ez nem lehet így, hiszen a légtömörség nem azt jelenti, hogy levegő se ki, se be. Mivel semmi sem tökéletes, a passzívház sem, ennek az a baja, hogy egy sonka megfőzésével túl lehet fűteni az épületet. Hogy ez a szagos-nedves, emberszagú, ételszagú levegő ne tegye lakhatatlanná a házat szellőztetni kell. Szellőztetni? Hát akkor hova a “passzivitás”? A passzivitás marad, a levegő cserélődik, méghozzá aktív szellőzőrendszerben, hővisszanyerősben. Feltétlenül kell ez a gép? Bizony kell, sőt melegvizet is elő kell állítani, mert a többnapos testszagot a mégoly kiváló masina sem tudja elűzni. Tehát kell melegvíz és kell szellőztető gép. Kell más gépészet is? Hát szigorúan véve nem, bár nem árt vezérelni a redőnyöket, árnyékolókat sem. A passzívház végül is a minősítésétől lesz passzívnak kikiáltva, melynek természetesen előírásai vannak, ezeket szabványok rögzítik. Az általános hőszigetelés-vastagság a falakon 20-30cm, a födémen 30-50cm, a nyílászárók különlegesen alacsony k (U) értékkel rendelkeznek és az épület légtömör, azaz légmentesen zárt. Az éves energiafogysztás kb. 15kWh/m2. Van jövője ennek az építészeti technológiának? Van, természetesen van, mert igen kevés energiát használ fel, az üzemeltetése olcsó, bár drágább az előállítása. Hazánkban igen kevés minősített passzívház van, az értékeket azonban egyre több épület megközelíti. Már annak is örülnék, ha elterjedne az a gondolat, hogy a legjobb és leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszigetelés. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy megfelelő hőszigetelés mellett a falak lehetnek akár vasbetonból is!. Egyébként zsaluzással igen különleges formák és terek alakíthatók ki, nem kell ragaszkodni a dobozhoz! Az alacsony energiás házak jó lenne, ha elterjednének hazánkban, akár egy kicsit fűteni is kelljen, de legalább nem a rezsiért dolgoznánk csak. A passzív házban azért is érdemes gondolkodni, mert nem kell komoly fűtési rendszert kialakítani, igaz szellőztetést igen, ám a korszerű otthonokban már most is elengedhetetlen eszköz. Nem kell gázt bevezetni, nem kell kéményt építeni, nem kell gázközművet használni, nem kell tüzelőanyagot venni, azt rámolászni, szemetelni, nem kell klímaberendezéseket vásárolni, azokat drága pénzért üzemeltetni… Gondolkodjon csak! Vissza a nullenergiás ház kifejezéshez: Manapság ez a kifejezés vonatkozhat olyan épületre is, amely nem passzív ház a klasszikus értelemben, ám hőszigeteltsége kiváló és a fűtését, hűtését és a melegvíz-előállítást pl. hőszivattyú végzi, ennek működéshez szükséges éves energiamennyiséget napeleme-mező állítja elő hálózati visszatápláló üzemmódban. Ez is jó megoldás, természetesen a bekerülési költség nem alacsony, ám az éves rezsi valóban NULLA forint lehet, fedezve a világítás és az egyéb készülékek működési költségeit is.