Szellőztetés – légtechnika

A légtechnika összefoglaló megnevezése a szellőztető, légfűtő és a klimatizáló, avagy légkondicionáló rendszereknek. Mindegyik rendszer alapja a levegő kényszer-keringtetése ventilátorral. A szellőztető rendszerek, mint az elnevezés is mutatja, szellőztetnek, tartalmaznak általában légszűrőt, ha csak a levegő tisztán tartása a cél. A légfűtők a téli időszakban fűtik fel a beérkező hideg levegőt egy kalorifernek nevezett “radiátor” segítségével, egyben a légcserét is megvalósítják. Azokat a klimatizáló berendezéseket, amelyek fűtenek, hűtenek és megadott értékhatárok között tarják a befúvott levegő nedvességtartalmát, klímaberendezéseknek nevezzük. Ezek a berendezések képesek szűrni, keverni, előfűteni, nedvesíteni, hűteni, vagy akár szárítani is a levegőt. Bonyolultnak tűnik ez a felsorolás, mert az is, tehát ezek a rendszerek tudják azt, amit igazából légkondicionálásnak neveznek. Alkalmazásuk jobbára technológiai jellegű, tehát pl. félvezetők gyártásánál elengedhetetlen. Családi házakban ritkán lelhetők fel. A szűrőknek és a többi egységnek is karbantartási igénye van, a csere- és tisztítási periódusokat szigorúan be kell tartani a megkövetelt levegőminőség érdekében. Az egyszerű szellőztető berendezéseknek nagy jelentősége van a modern otthonokban, mert az egyre jobb építési technológiának és a csúcsminőségű nyílászáróknak köszönhetően a helyiségek egyre kevésbé szellőznek. A passzívházak esetén elengedhetetlen, rendszerint hővisszanyerős megoldásokkal találkozunk. A légfűtésről néhány szót ejtettem már a fűtéstechnika oldalon. Ezen az oldalon azt említem meg, hogy a légfűtő nem azonos a légfűtéssel, mert az előbbi egy kalotiferrel melegíti a levegőt, a kalorifert pedig meleg víz tartja melegen. A kisebb légtechnikai berendezések hőszigetelt csöveket tartalmaznak, míg a nagyobbak a filmekben látható légcsatornákat. Ezekben a légcsatornákban kúsznak a hősök mindenfelé. A nagy berendezések ára nem éppen olcsó, viszont szükségesek pl. egy nagy-áruházban. A légtechnika szerelése kisebb épületekben viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Problémát rendszerint a nagyobb átmérőjű légcsövek elhelyezése jelent. Okos megoldás, ha a helyiségek felső élénél helyezzük el azokat, majd pl. gipszkartonnal eldobozoljuk. Nagyobb épületekben előre kiképzett csatornák szolgálnak a légtechnika befogadására, vagy a mennyezeten függesztve kapnak helyet. Ez esetben álmennyezet kerül elé, ha az esztétikus megjelenés erre kötelez, vagy egyáltalán nem kapnak burkolatot, mert nem lényeges, hogy ne legyenek láthatóak (pl. bevásárló-központok mennyezete). A légtechnikai rendszerek telepítése ritkán jár nagy rombolással, a telepítési időt a légcsatornák kialakítása szabja meg jellemzően.

Hővisszanyerő szellőztetés

Kakukktojás ez a fűtési rendszerek között, úgy tűnhet. Azonban szerves kapcsolat van a fűtési és hűtési rendszerekkel. Na ez már sok – mondhatnánk – ám amint belegondolunk abba, hogy amit ember készített, nem lehet tökéletes, tehát a hővisszanyerős szellőztetés sem, hát pótolni kell azt a kis tökéletlenséget, ami a 100% és a maximális hatásfok között (kb. 90%) között van. No de mi is az a hővisszanyerő szellőztetés? Az elnevezés igen találó és fedi azt, amit a szerkentyű tud, tehát a kiszellőztetett levegővel felmelegíti, vagy lehűti a bejövő levegőt. Tulajdonképpen egy egyszerű, ám nagyszerű készülékről van szó, amelynek van két ventilátora, szűrői és a csoda, a nagy felületű levegő-hőcserélő. Mindezt bele egy csinos dobozba, oda és visszavezető csöveket, meg hangcsillapítókat rá és készen is van a szellőztető rendszer. Miért is kell ez az újabb és drága kütyü az otthonunkba? Hát van ablak, meg elszívó, meg ventilátor, meg ilyesmik! Akkor most kezdjük az elején, mint minden egyebet! Amikor nagyszüleink, dédszüleink fiatalok voltak, akkor a házak, amelyeket jobbára maguk építettek, jól szellőztek és persze hidegek is voltak télen, mert hát ugye az ablakok nem zártak jól (ha egyáltalán
voltak), az ajtók szintúgy, a födémekről és a tűzhelyekről, vagy a kályhákról szó se essék. Nem is volt ez baj, mert a pollenek, porpok nem voltak elzárva tőlük, hát nem is voltak allergiások. A WC nem volt a házban, hát szagokkal sem terhelték a házikó belsejét. Az éjszakák hidegek voltak, a meleg dunnák, állati prémek jó meleget biztosítottak az alvóknak, a levegő meg friss volt és egészséges körülöttük. íŤgy a fűtési energiaszükséglet sem volt nagy, pár fa, rőzse, vagy kevés szén is elég volt a felöltözött léthez. Az egészséges környezet egészséges szexet eredményezett, megszülettünk hát mi is. Fejlett építészetünk és lustaságunk segítségével eljutottunk a nagy népsűrűségű városokba, a 70-es években a WC-k is bekerültek a lakásokba és már a fürdőszoba is megjelent. Jött a kályha és a cserépkályha, később a villany, az olaj, majd a gáz. Ezek eleinte olcsók voltak, majd drágák és eltűntek a “süllyesztőbe”. Az akkori korban is volt hőszigetelés, csak az energiához képest igen drágának bizonyult, hát fűtöttünk és fűtöttünk, az utcát is, meg a világot is, meg mindent. Azután minden drága lett, hát már megérte hőszigetelni. A “természetes” szellőzés tehát csökkent, a technológia fejlettségével egyenesen arányosan tökéletesedtek a nyílászárók, a hőszigetelések, a szellőzés meg is szűnt. Jöttek a tragédiák, hát a gázkészülékek zárt égésterűekre cserélődtek azért, hogy a konyhai szellőző pl. ne szívja vissza a kéményből az égésterméket. Jött a következő ostobaság: a kiváló “százkamrás”, sokrétegű üvegezéssel rendelkező igen jó hőszigeteltségű ablakokon nyílásokat vágtak, meg higroszkópikus szellőzőket vágtak bele, hogy most már a drága ablakok ismét sz…ok legyenek. NORMÁLIIIIS? Kérdezhetné Besenyőpistabácsi. Az igazi megoldás a hővisszanyerő szellőztetés, mert az előfűtéssel a kevés veszteséget visszapótolva egészséges levegővel látható el az otthonunk, elszívva a WC-ben és a konyhában keletkező szagokat, a fürdőszoba párás levegőjét, a bútorokból, ragasztott használati tárgyakból, lakkozott, festett felületekből kiáramló veszélyes és mérgező anyagokat és befújva a lakóterekbe a friss, szűrt levegőt. Megszűnik a penész, a gombásodás, a szagkavalkád, az áporodott levegő és még a szex is örömtelibbé válik 🙂 Hát kérem, ez az igazi megoldás, nem az igen jó épület tulajdonságainak lerontása.