Csatornázás – csatorna

Az épületgépészet és a csőszerelés leginkább nem szeretett ágazata ez, holott talán a legfontosabb szegmense.

Hogyan írhat ilyet? – vonhatja most fel a szemöldökét. Az ivóvíz vezetése nemes feladat, a csatorna meg…

Nos, ha nem lenne csatornázás, gondoljon bele, hol is tartanánk. Fintort vált ki már az is, ha egy szippantós autó munkája nyomán szag keletkezik, csatorna híján borzalmas szagok terjengenének, minden méteren szembesülnünk kellene, hogy az emberek végterméke milyen, azt mekkora légy és patkány-hadsereg veszi körbe és nem is folytatom. Most már a fontossága nyilvánvaló, azt hiszem! Az ókorban már gondot jelentett a városokban a fekália, hiszen az emberek már városokban, egymás mellet, nagy sokaságban éltek. Az ókor hatalmas tudásmennyiséget hagyott ránk, ebbe beletartozik a csatornák használata is. A görögök jártak elől ebben is, ám ekkor Rómában még csak az esővizet vezették csatornákban, a fekáliát edényekben gyűjtve kocsikkal hordták el. Később a szennyvizet is elvezették már. A középkor változást hozott a csatornázás terén is, mégpedig szinte megszüntetve azt. Ez a korszak, – mint azt tudjuk, nem csak a közművesítést hagyta figyelmen kívül, hanem sok minden mást is, innét a sötét jelző. Egy 1372-es párizsi rendelet szabályozta, hogy a fekáliát csak hangos kiáltás után szabad kiönteni az utcára, ahol az a folyókákban, út menti árkokban csordogált el. Csak sokkal később terelték a fekáliát pöcegödrökbe. Az egyre több és súlyosabb járvány hatására kezdett tisztulni a sűrű agyköd, kezdődött el a városok csatornázása, tisztábbá tétele. Hazánkban már Aquincumban volt csatornázás, ám a későbbiekben várakban védekező embertömegek elfelejtették a csatornázást, várainkban szinte ismeretlen volt, bár feltételezhető a léte, hiszen a várak építőmesterei általában Európai építők voltak. Az új kor változást hozott, a csatornázás szinte minden városban megindult. A szennyvíz tisztítása viszont még nem volt fontos, a folyók, patakok elszállították messze a keletkezési helyétől. Szennyeződtek hát az ivóvíz-készletek is, az iparosodásszintén nagy mennyiségű szennyezőanyagot termelt. A víztisztítás fontossá vált, EU-s csatlakozásunk óta felgyorsultak a víztisztító művek építései. Környezetünk egyre egészségesebbé válik, pedig a népsűrűség nő. A csatornázás tehát az egyik legfontosabb hálózat és annak ellenére, hogy a legdrágább hálózat, feltétlenül szükséges azt továbbfejleszteni. Akkor jutunk el mi is a megfelelő higiéniai szintre, ha a termelődő szennyvizekkel szinte nem kerülünk kapcsolatba, tisztálkodásunk WC-használat után természetesnek tűnik. A WC-k, bidék, piszoárok tisztán-tartására már sokféle technológia és vegyszer áll rendelkezésünkre és persze nem csak a nők kötelessége a karbantartás, hiszen jobbára nem ők szennyezik jobban ezeket az eszközöket! Csatornázás, csatorna szerelés: A csatornázás gyakorlatilag egy különálló szakmává fejlődött, szakmérnököket képeznek. Az egyik legfontosabb közmű talán mind közül, hiszen megelőzhetővé válik a járványok kialakulása, ill. lakóhelyeink nem válnak bűzös, kellemetlen élőhelyekké. Lakóépületek építésekor az első mozzanat talán a az alapvezetékek elhelyezése, az alapozás előtt vagy közvetlenül az alapozás utáni feladat. Miután az épület szerkezetkész, el lehet kezdeni a csatornahálózat kialakítását az épületen belül. Ez alkalmasint a nyomvonalak kialakításával kezdődik a terveknek megfelelően, vagy kis rendszerek esetén a lejtések számítások nélkül is megadhatók tapasztalati minták alapján. A számítások elvégzésével azonban kizárhatók azok a kellemetlenségek, amik a csatorna eldugulásából adódnak. Mivel a csatorna függőleges metszetet szemlélve legalul kapnak helyet, azaz minden vezeték rend szerint felette van, javítása igen nehézkes, néha lehetetlen, mert minden csövet eltávolítani és utána újra építeni nagyon költséges műveletsorozat.

Közlekedés

Közlekedés 1Az utakon szörnyen viselkedünk. Sajnos ez tény.

Leginkább nem veszünk tudomást arról, hogy más is szeretne közlekedni. Na de miért is mondom ezt?

Legtöbbünknek csőlátása van, megspékelve az előzékenységnek nevezett önző pontgyűjtögetéssel. Hah, miket mondasz emberfia!

Igen, meg is magyarázom. Rossz lelkiismeretünktől vezérelve, vagy csak egyszerűen csak azért-mert-megtehetem-érzéstől eltelve pontokat akarunk gyűjteni jóistennél, gólokat rúgni a felettünkállóknál, vagy csak szeretünk oktató-rendőrködni, elvetemült módon lemondunk előnyünkről, remélve, hogy nyerésben vagyunk. Ám mind effajta törekvésünk közben nem pillantunk a tükörbe, bár láthatnánk, hogy mögöttünk csinos kis sor alakult már ki, mely sornak tagjai átkozva rázzák kezüket, olykor-olykor még a kürtöt is megszólaltatják kifejezve elégedetlenségüket. Mivégre is ezek a butuskák türelmetlensége???

Lehet bármi: pisilni kell, siet a munkahelyére, vissza akar érni oda, rohan a gyerekért, aki megsérült, szalag a mamájához, mert rosszul van, stb., sorolhatnám végestelen végig naphosszat. Hát ki is vagyok én, hogy feltarthassam őket???

Persze, lehetséges, hogy akit elengedek, az is sietne, de gondoljuk csak végig: ahhoz, hogy elengedjem, lassítok, megállok, intek neki, villogok, talán errefelé is néz. Felfogja, kuplung-egyes-gáz, majd elindul, megkeresi a vészvillogót, megköszön és végre halad.

Mi történik, ha nem engedem el? Elsuhanok többedmagammal előtte villámgyorsan, utánunk senki, addig ő elkészül a kuplung-egyes-gázzal és már be is sorolt, vagy elhúzott a dolgára. Szerintem egyszerű.

Hasonló a helyzet, ha nem kereszteződésben autózunk, itt is miénk az út! Lesz.rom, annyival megyek, amennyivel csak akarok! Mindenki kapja be! Pedig ha lassan mész, feltartod a nyavalyásokat, bele sem gondolsz abba, miért is sietnek. Pl. haldoklik a szerette, még szeretné hallani az utolsó szavait, vagy viszi az imádott nőt szülni etc-ect. Te meg nem sietsz haza, mert spenót van otthon, amit utálsz, összevesztél a pároddal és nem akarsz újabb konfliktust, vagy csak akármiért is. Érzed a lényeget? Hogy van jogod mások életét hátráltatni?

Lehet “sétálni” autóval, csak akkor húzódj le az út szélére, segítsd a rohanót, biztosan meg van az oka rá.

Szörnyen viselkedünk az útjavításoknál, a baleseteknél, de még a koccanásoknál, sima műszaki hibáknál is 🙁 Lelassítunk, bámészkodunk, a 80-as korlátnál is csak 30-cal vánszorgunk, hogy MI láthassuk a másik nyomorult sorsát. Neki nem segítünk, ám a mögöttünk levőket feltartjuk, akár 5-15km-es sorokat is generálva. Ráadásul tudva tudjuk, hogy pl. az autópályáról nem szökhetünk meg.

A lezárt sávból beengedést pedig nem is tudjuk mifene 🙁

Másik borzalom a körforgalom, amit nem tudunk használni, mert ijesztő lehet, hogy nem tudsz elsőbbséget adni annak, aki nem is közeledik! A “mackósajt” nevű táblánál nem kell megállni, csak akkor, ha jön valaki.

Mindenki azt gondolja, hogy ez csak pár pillanat, semmi sem történik, de ekkor jusson eszedbe, hogy mögötted sietnének és nincs dolgod vele, hogy miért is!

Menj át egy nem létező határon pl. az osztrákokhoz és meglepetést tapasztalsz: beengednek, nem villognak, nem mondanak le az elsőbbségükről, ezek a lököttek tudják, mindenki közlekedni akar. Nem is tudják feldolgozni, hogy te lemondasz az előnyödről, gyanús vagy, mit is akarsz??