Kondenzvíz állat

A szörnyKondenzvíz állat 1

A minap egy kazettás mennyezeti klíma csepegésének javításakor űztem ki eme furcsa lényt. Ez a vélhetően hatalmassá nőtt baktériumtelep tanyázott a csőben, gondolom, teljes biztonságban. A kondenzvíz állatot nem mertem megfogdosni, igazából nem is tudtam eldönteni, merre is van a feje, végtagjai, vagy csak egyszerűen kocsonyás lény.

A lefolyót is eldugaszolta, nem akart eltávozni, így ránézve végzetes eseményként kiemeltem őt és száradni a kommunális hulladékban végezte.

Ti is láttatok szörnyeket a klímákból távozni?

Csatornázás – csatorna

Az épületgépészet és a csőszerelés leginkább nem szeretett ágazata ez, holott talán a legfontosabb szegmense.

Hogyan írhat ilyet? – vonhatja most fel a szemöldökét. Az ivóvíz vezetése nemes feladat, a csatorna meg…

Nos, ha nem lenne csatornázás, gondoljon bele, hol is tartanánk. Fintort vált ki már az is, ha egy szippantós autó munkája nyomán szag keletkezik, csatorna híján borzalmas szagok terjengenének, minden méteren szembesülnünk kellene, hogy az emberek végterméke milyen, azt mekkora légy és patkány-hadsereg veszi körbe és nem is folytatom. Most már a fontossága nyilvánvaló, azt hiszem! Az ókorban már gondot jelentett a városokban a fekália, hiszen az emberek már városokban, egymás mellet, nagy sokaságban éltek. Az ókor hatalmas tudásmennyiséget hagyott ránk, ebbe beletartozik a csatornák használata is. A görögök jártak elől ebben is, ám ekkor Rómában még csak az esővizet vezették csatornákban, a fekáliát edényekben gyűjtve kocsikkal hordták el. Később a szennyvizet is elvezették már. A középkor változást hozott a csatornázás terén is, mégpedig szinte megszüntetve azt. Ez a korszak, – mint azt tudjuk, nem csak a közművesítést hagyta figyelmen kívül, hanem sok minden mást is, innét a sötét jelző. Egy 1372-es párizsi rendelet szabályozta, hogy a fekáliát csak hangos kiáltás után szabad kiönteni az utcára, ahol az a folyókákban, út menti árkokban csordogált el. Csak sokkal később terelték a fekáliát pöcegödrökbe. Az egyre több és súlyosabb járvány hatására kezdett tisztulni a sűrű agyköd, kezdődött el a városok csatornázása, tisztábbá tétele. Hazánkban már Aquincumban volt csatornázás, ám a későbbiekben várakban védekező embertömegek elfelejtették a csatornázást, várainkban szinte ismeretlen volt, bár feltételezhető a léte, hiszen a várak építőmesterei általában Európai építők voltak. Az új kor változást hozott, a csatornázás szinte minden városban megindult. A szennyvíz tisztítása viszont még nem volt fontos, a folyók, patakok elszállították messze a keletkezési helyétől. Szennyeződtek hát az ivóvíz-készletek is, az iparosodásszintén nagy mennyiségű szennyezőanyagot termelt. A víztisztítás fontossá vált, EU-s csatlakozásunk óta felgyorsultak a víztisztító művek építései. Környezetünk egyre egészségesebbé válik, pedig a népsűrűség nő. A csatornázás tehát az egyik legfontosabb hálózat és annak ellenére, hogy a legdrágább hálózat, feltétlenül szükséges azt továbbfejleszteni. Akkor jutunk el mi is a megfelelő higiéniai szintre, ha a termelődő szennyvizekkel szinte nem kerülünk kapcsolatba, tisztálkodásunk WC-használat után természetesnek tűnik. A WC-k, bidék, piszoárok tisztán-tartására már sokféle technológia és vegyszer áll rendelkezésünkre és persze nem csak a nők kötelessége a karbantartás, hiszen jobbára nem ők szennyezik jobban ezeket az eszközöket! Csatornázás, csatorna szerelés: A csatornázás gyakorlatilag egy különálló szakmává fejlődött, szakmérnököket képeznek. Az egyik legfontosabb közmű talán mind közül, hiszen megelőzhetővé válik a járványok kialakulása, ill. lakóhelyeink nem válnak bűzös, kellemetlen élőhelyekké. Lakóépületek építésekor az első mozzanat talán a az alapvezetékek elhelyezése, az alapozás előtt vagy közvetlenül az alapozás utáni feladat. Miután az épület szerkezetkész, el lehet kezdeni a csatornahálózat kialakítását az épületen belül. Ez alkalmasint a nyomvonalak kialakításával kezdődik a terveknek megfelelően, vagy kis rendszerek esetén a lejtések számítások nélkül is megadhatók tapasztalati minták alapján. A számítások elvégzésével azonban kizárhatók azok a kellemetlenségek, amik a csatorna eldugulásából adódnak. Mivel a csatorna függőleges metszetet szemlélve legalul kapnak helyet, azaz minden vezeték rend szerint felette van, javítása igen nehézkes, néha lehetetlen, mert minden csövet eltávolítani és utána újra építeni nagyon költséges műveletsorozat.

Passzívház

A passzív ház kissé rossz hangzású megnevezés, még idegenebbül hangzik a nullenergiás ház név. Valójában egy olyan jó hőszigetelésű és légtömör épületre kell gondolni, amelynek hagyományos fűtése a mi éghajlatunkon sincs, a szükséges csekély hőmennyiség a bentlakóktól, a készülékek hulladékhőjéből, a főzésből és a melegvíz-használatból pótolható. Hát ez sem hangzik igazán jól, ugye? Ezen energiaforrások egyvelege bizarr képzeteket kelt, de természetesen ez nem lehet így, hiszen a légtömörség nem azt jelenti, hogy levegő se ki, se be. Mivel semmi sem tökéletes, a passzívház sem, ennek az a baja, hogy egy sonka megfőzésével túl lehet fűteni az épületet. Hogy ez a szagos-nedves, emberszagú, ételszagú levegő ne tegye lakhatatlanná a házat szellőztetni kell. Szellőztetni? Hát akkor hova a “passzivitás”? A passzivitás marad, a levegő cserélődik, méghozzá aktív szellőzőrendszerben, hővisszanyerősben. Feltétlenül kell ez a gép? Bizony kell, sőt melegvizet is elő kell állítani, mert a többnapos testszagot a mégoly kiváló masina sem tudja elűzni. Tehát kell melegvíz és kell szellőztető gép. Kell más gépészet is? Hát szigorúan véve nem, bár nem árt vezérelni a redőnyöket, árnyékolókat sem. A passzívház végül is a minősítésétől lesz passzívnak kikiáltva, melynek természetesen előírásai vannak, ezeket szabványok rögzítik. Az általános hőszigetelés-vastagság a falakon 20-30cm, a födémen 30-50cm, a nyílászárók különlegesen alacsony k (U) értékkel rendelkeznek és az épület légtömör, azaz légmentesen zárt. Az éves energiafogysztás kb. 15kWh/m2. Van jövője ennek az építészeti technológiának? Van, természetesen van, mert igen kevés energiát használ fel, az üzemeltetése olcsó, bár drágább az előállítása. Hazánkban igen kevés minősített passzívház van, az értékeket azonban egyre több épület megközelíti. Már annak is örülnék, ha elterjedne az a gondolat, hogy a legjobb és leggyorsabban megtérülő beruházás a hőszigetelés. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy megfelelő hőszigetelés mellett a falak lehetnek akár vasbetonból is!. Egyébként zsaluzással igen különleges formák és terek alakíthatók ki, nem kell ragaszkodni a dobozhoz! Az alacsony energiás házak jó lenne, ha elterjednének hazánkban, akár egy kicsit fűteni is kelljen, de legalább nem a rezsiért dolgoznánk csak. A passzív házban azért is érdemes gondolkodni, mert nem kell komoly fűtési rendszert kialakítani, igaz szellőztetést igen, ám a korszerű otthonokban már most is elengedhetetlen eszköz. Nem kell gázt bevezetni, nem kell kéményt építeni, nem kell gázközművet használni, nem kell tüzelőanyagot venni, azt rámolászni, szemetelni, nem kell klímaberendezéseket vásárolni, azokat drága pénzért üzemeltetni… Gondolkodjon csak! Vissza a nullenergiás ház kifejezéshez: Manapság ez a kifejezés vonatkozhat olyan épületre is, amely nem passzív ház a klasszikus értelemben, ám hőszigeteltsége kiváló és a fűtését, hűtését és a melegvíz-előállítást pl. hőszivattyú végzi, ennek működéshez szükséges éves energiamennyiséget napeleme-mező állítja elő hálózati visszatápláló üzemmódban. Ez is jó megoldás, természetesen a bekerülési költség nem alacsony, ám az éves rezsi valóban NULLA forint lehet, fedezve a világítás és az egyéb készülékek működési költségeit is.