Fűtés szerelés – fűtéstechnika

Örök a vita azon, hogy melyik a jó épülettípus (rétegszerkezet). A viták jobbára abból adódnak, hogy a vitapartnerek milyen házban nőtt fel, mert hát ugye az az ideális. Tegyünk picit rendet! A falazat anyaga azt befolyásolja, hogy mekkora lesz a falak alkotta anyagtömb hőtehetetlensége. A hőtehetetlenség annyit tesz, ha fűtünk “ezerrel” nagy mennyiségű anyagot, az lassan melegszik, mert át kell melegíteni a rengeteg anyagot, ám ha átmelegedett, igen lassan hűl ki, sokáig nem kell fűteni. Miért jó ez? A válasz az, hogy az életmódnak megfelelően kell kiválasztani az épület szerkezetét. A nagy tömegű falazatok akkor jók, ha folyamatosan, keveset fűtve mindig lakják az épületet. A másik véglet, a könnyűszerkezetes épület pedig akkor hasznos, ha a család a napnak csak egy részében van otthon. A könnyűszerkezetes épület hőtehetetlensége kicsi, így a fűtési energia gyorsan hőfok-emelkedést generál, kereszthuzatkor gyorsan hűl és gyorsan vissza is melegszik. A vályog nagyon lassan melegszik, nagyon lassan hűl ki, ebből adódóan a nyár fele jó hűvösben telik benne, ám, ha átmelegedett, akkor késő őszig is meleg tud lenni. A betáplált fűtési energia eloszlására is ez jellemző, sokáig kell fűteni, mire eléri a kívánt hőmérsékletet és utána sokáig nem is kell fűteni. A túlfűtés és a túlhűtés korrigálására nagy mennyiségű energiát kell befektetni. A könnyűszerkezetes ezzel szemben gyorsan és pontosan szabályozható. Nagy előnye az, hogy távollét esetén nem kell fűteni, csak egy minimális hőmérsékletet tartani, hazaérve órák alatt meleget lehet “csinálni”. A fel nem használt energiát ugyebár nem kell megvásárolni, ami nem kerül pénzbe. A szélsőség a passzív ház, amiben a falak tömege kicsi a hőszigetelés mennyisége igen nagy. Gyakorlatilag független a külső hőmérséklettől a benti hőfok. Ennél a típusnál megfordul a szabályzási metódus, nem is a külső hőmérséklet a fontos, hanem a belső, mert a szobák hőmérséklete már erőteljesen függ a bent tartózkodó lakók energiatermelésétől, ill. az egyéb hulladékhő-forrásoktól (sütés, főzés, fürdés). A hőmérséklet szabályzásához már szükséges az aktív szellőztetés és hővisszanyerés. A visszanyert hőből meleg víz is előállítható pl. hőszivattyúval. Természetes érzés az, hogy a gazdaságos épülettípus a passzív megoldás felé van valahol, mert minek energiát venni folyamatosan a hűtéshez-fűtéshez, ha van rengeteg hőszigetelés. (Gondoljon csak bele, hogy mire is jó a takaró az ágyban, vagy a hálózsák a sátorban!) Ám azt mindenképp le lehet szögezni, hogy a fal statikai, szerkezeti elem, nem hőszigetelés. A hőszigetelés célja pedig az épület működésének gazdaságossá tétele. <u>Fűtési rendszerek No de most lássuk a fűtési rendszereket, amelyek különböznek egymástól, bár mindegyik célja az, hogy otthonaink, munkahelyeink kényelmesek és jók legyenek, hogy ne vonja el figyelmünket a didergés, vagy az izzadás családunktól, vagy tevékenységünktől. Éghajlatunkon a fűtési szezon hat hónap körül van, tehát nem jelentéktelen dolog a fűtés. Néhány évtizede az épületgépészet leginkább csak intézményi szinten létezett, mert a lakóházakra nem igen fordítottak gondot, oda elég volt a víz, gáz, fűtésszerelő is (a vizet és a gázt nem is lehet szerelni :-)). Később megjelent az otthonokban is a klíma-berendezés (ami persze csak léghűtő eszköz, ami tud fűteni is már). A modern épületekben már jelen van a légkezelő is, sőt megjelentek pár éve az épületfelügyeleti rendszerek is. Az épületfelügyeleti rendszerek ellenőrzik az épület működését. A modern épületek, lakóházak már nem csak egyszerű házak, hanem mesterséges intelligenciával rendelkező organizmusok, melyek a lakók szolgálatában állnak minden egységükkel. A csontozat a falak, a bőr a hőszigetelés, az érrendszer a csőhálózat, a szív a szivattyúk, az agy az épületfelügyeleti rendszer, a táplálék az energia. Mindezek dolga, hogy nekünk, a fejlődő és élő magzatoknak biztonságos környezetet biztosítson. Egy nem stimmel az analógiában: mi fizetjük a számlákat, ezért nem engedhetjük, hogy az organizmus nagyra hízzon energiából, nekünk a karcsú, optimálisan működő szervezet szükséges, az otthonunk. Az épületgépészet célja tehát ez, ezért nem lehet már kihagyni a tervezést, beszabályozást otthonaink építésekor, az időszaki ellenőrzéseket, és az energiafelhasználás optimalizálását. A folyamatos fejlődés folyamatos megújulást követel.

Radiátoros fűtés

Természetesen olcsó, bár igen drágán is lehet radiátorokat vásárolni, ám a működés szempontjából a drága radiátor egyenértékű az olcsóval, csak szebb. Egyébként az ideális hőleadó felület a feketetest sugárzó, ami, mint nevében benne van, fekete. Radiátor feketében? Ugye elképzelhetetlen. Tovább! A radiátoros fűtés működéséhez 50-90°C hőmérséklet szükségeltetik. Rögtön be kell, hogy lássuk, a vizet kisebb hőmérsékletre melegíteni kisebb energiát igényel. Itt az első gond a radiátorokkal. A másik, hogy ha nagyobb radiátorokat teszünk a szobába, alacsonyabb hőmérsékletű vízzel is fűthetünk, de igen nehéz rávenni a levegőt, hogy alacsony hőmérsékleten keringeni kezdjen a szobában. Jellemző módon kb. 40°C alatt nem teszi, amit szeretnénk tőle. Ekkor már nagy felületű radiátorokról beszélhetünk. További hátránya, hogy az ablak alatt helyet kapó eszköz hősugárzása erőteljesen melegíti a mögöttes falat, a fal túloldalán a külső környezetet. Ez persze nem a mi dolgunk, azt a természetnek kell elvégeznie. Készítettem néhány ábrát a könnyebb érthetőség jegyében. Az első:

Fűtés szerelés – fűtéstechnika 1

Egy szobát ábrázol a rajz, eltúlozva érzékelteti a hőmérsékleti viszonyokat és a falban keletkező hőáramot (a hő is felfogható áramló közegnek, ami mindig arra halad, ahol a kevesebb van belőle). Az ábra jobb oldalán az ablak, alatta a radiátor, a hőmérsékleti viszonyok arra vannak kisarkítva, amikor a levegő áll. A radiátorral szembeni falon a termosztát. Valóságos állapot ez? Igen! Ez az az állapot, amikor éjszaka van, a levegőt nem kavarjuk össze járkálásunkkal. Fekszünk az ágyban, a termosztát kikapcsolta a fűtést, mert a meleg levegő-párna elérte az érzékelő magasságát és a légtér berétegződött. A hűvös zónában fekszünk, nyakig betakarózva, a felettünk levő légréteg meg meleg. Biztos jó ez így? A szoba lassan lehűl, a fűtés beindul, a levegő keringeni kezd a sűrűség-különbség miatt és felmelegszik a szoba alja is. Persze melegünk lesz és kitakarózunk. A fűtés leáll, a levegő rétegződik… Általános felfogás, hogy hálószobába csak radiátort szabad tenni – biztosan jó megoldás? Gondoljunk bele abba is, hogy a fal mellé helyezett szekrények mögött mekkora lehet a hőmérséklet, ahol nem jár a levegő, pláne, ha külső falon van. A szobában meg a mennyezet alatt akár 50-60°C is lehet, mert ugyan miért is jönne le a forró levegő, mikor felfele szeret menni. A mennyezet túloldalán a tetőtérben meg lehet akár -15-20°C, tetemes hőmérséklet-különbség, nemde?

Padlófűtés

A következő legyen a szeretett-átkozott padlófűtés. Szeretett, mert akinek van ilyen korszerű kivitelben az áldja, akinek a ’80-as években keletkezett, az meg bánja. Akkoriban azt gondolták, hogy 50-60°C-os vízzel kell fűteni és akkor jó, ha a padló forró. Ekkor terjedt el, hogy a lebegő por károsítja a légutakat, meg mindenféle szörnyű betegségeket okoz. Napjainkban még él ez a rettegés, ám teljesen alaptalanul ! A hőszigetelt épületben levő padlófűtés korszerű, sőt egyenesen egészségbarát megoldás, kifejezetten alkalmas asztmások és légúti megbetegedésben szenvedők életterének. A lebegő por 27°C-os maximális padló-hőmérséklet esetében meg sem jelenik, ez a hőmérséklet az egészségügyi határérték pl. a német szabványok szerint is! A következő kételkedő kérdés: és akkor milyen meleg van a 25-27°C-os padló felett? Bizony 23-24°C, ami kellemes érzetet kelt. Lássuk a padlófűtés hőmérsékleti viszonyait:

Fűtés szerelés – fűtéstechnika 2

Merőben másképp néz ki. Igen jól látható, hogy a padló felett levő légtér és benne a tárgyak is mind közel azonos hőmérsékletűek, egyrészt azért, mert a padlófűtés sugárzó fűtés, kvázi infra fűtés, másrészt a levegő hőmérséklete is a teljes magasságban közel azonos. Ebben a környezetben igen jól lehet aludni, mert azonos a hőmérséklet, nem is lehet más, hiszen az öt-tíz centis beton, amiben a csövek vannak hihetetlenül nagy tehetetlenséggel rendelkezik. Ez még jól jöhet egy jó pár órás áramszünetben is 🙂 Mivel alacsony hőmérsékletű fűtővízzel lehet fűteni, a hőáram is lényegesen kisebb (kisebb a veszteség, tehát a fűtési költség).

 

Ellenérvek:

Nem lehet padlót tenni rá, a hálószobába padló kell! Miért kell padló, de kelljen, van egy rossz hírem: tehető rá padló, van olyan típus! Több előnye is van? Sok is: nincs radiátor, nem penészedik a szekrény belseje és a fal mögötte, nem fázik a lakó lába (nyári hőmérséklet-viszonyok érzetét kelti), gyorsan szárad felmosás után, a padlón is lehet… aludni! Egyetlen hátránya van, nem lehet vele hűteni.

 

 

Falfűtés

Fűtés szerelés – fűtéstechnika 3Következzen a manapság közkedvelt falfűtés. Ez is sugárzó fűtés, viszonylag alacsony hőfokú vízzel fűthető, azonban kisebb a tehetetlensége, mint a padlófűtésnek és nagyobb, mint a radiátoros fűtésnek. Kellemes érzetet keltő fűtési mód, bár megítélésem szerint több a hátránya, mint az előnye. Máris elnézést kérek a falfűtés-hívőktől, de a fizika… (vélemény, nem állítás)

 

 

Alkalmazására legjobb környezet egy tágas nappali, vagy egy gardrób-szoba melletti hálószoba. Mivel a csövek a falban futnak, képek elhelyezése veszélyes, a szekrények elhelyezését rögzíteni kell, mögé nem kell falfűtés, és akkor hogyan rendezzem át a szobát? Szóval alkalmazása korlátok közé van szorítva. Ám lehet vele hűteni!

Mennyezetfűtés

Az előzőekhez hasonlóan ez is sugárzó felületi fűtés megannyi jó tulajdonsággal. Lehet fűteni, kiválóan lehet hűteni, lehet szekrényt tenni a falhoz, polcokat, képeket rögzíteni, meg minden! Hurrá. itt az igazi megoldás! Hát nem!

Fűtés szerelés – fűtéstechnika 4

Ennél a módnál a fűtéssel van egy kis gond: egy béna kis asztal-szerűség akarja ábrázolni a problémát. Sugárzó fűtésként fentről lefele sugározza a meleget, ami átmelegíti a tárgyakat először, majd a tárgyak is melegítik a levegőt. Ez klassz, olyan, mint amikor süt a nap – télen. Ugyanis a hősugarak útjában álló tárgyak mintegy leárnyékolják azokat, így az alattuk levő felületek nem melegszenek fel. Ez a legnagyobb hátránya ennek a rendszernek. Az ágy alatti terület akár penészedhet is, meg az ágynemű az ő tartójában is. A szekrényekben is hűvös van és a pára meg lecsapódik a hideg felületekre, mert a pára az olyan.

Hűteni viszont a legjobb! Így manapság a legjobb választás a padlófűtés – mennyezethűtés kombó 🙂

 

Léteznek egyéb fűtési eljárások is, ezeket általában nem használják otthonokban. Nem találunk fekete sugárzókat, gázos infra fűtéseket, hőlégfűtést és még sok, igazából nem is lakóépületbe való megoldást. Egy fontos fűtési rendszert nem említettem, mégpedig a légfűtést. Tulajdonképpen őshazájának az Egyesült Államokat és Kanadát tekinthetjük, hiszen ebben a két államban meglehetősen elterjedt, sőt igen nagy tapasztalattal rendelkeznek e téren. A rendszer lényege, hogy speciális kazánokkal melegítik a levegőt és azt hőszigetelt nagy átmérőjű csöveken juttatják be a helyiségekbe. Mivel a kazán a levegőt, tehát a fűtendő közeget közvetlenül melegíti, hatásfoka jobb, mint a többi megoldásé. Példa: radiátoros fűtéskor a kazán felmelegíti a hőszállító közeget, az a hőmennyiséget elszállítja a radiátorig, ami hőátbocsátással melegíti a levegőt. Tehát az átalakítás kettős.

Csatornázás – csatorna

Az épületgépészet és a csőszerelés leginkább nem szeretett ágazata ez, holott talán a legfontosabb szegmense.

Hogyan írhat ilyet? – vonhatja most fel a szemöldökét. Az ivóvíz vezetése nemes feladat, a csatorna meg…

Nos, ha nem lenne csatornázás, gondoljon bele, hol is tartanánk. Fintort vált ki már az is, ha egy szippantós autó munkája nyomán szag keletkezik, csatorna híján borzalmas szagok terjengenének, minden méteren szembesülnünk kellene, hogy az emberek végterméke milyen, azt mekkora légy és patkány-hadsereg veszi körbe és nem is folytatom. Most már a fontossága nyilvánvaló, azt hiszem! Az ókorban már gondot jelentett a városokban a fekália, hiszen az emberek már városokban, egymás mellet, nagy sokaságban éltek. Az ókor hatalmas tudásmennyiséget hagyott ránk, ebbe beletartozik a csatornák használata is. A görögök jártak elől ebben is, ám ekkor Rómában még csak az esővizet vezették csatornákban, a fekáliát edényekben gyűjtve kocsikkal hordták el. Később a szennyvizet is elvezették már. A középkor változást hozott a csatornázás terén is, mégpedig szinte megszüntetve azt. Ez a korszak, – mint azt tudjuk, nem csak a közművesítést hagyta figyelmen kívül, hanem sok minden mást is, innét a sötét jelző. Egy 1372-es párizsi rendelet szabályozta, hogy a fekáliát csak hangos kiáltás után szabad kiönteni az utcára, ahol az a folyókákban, út menti árkokban csordogált el. Csak sokkal később terelték a fekáliát pöcegödrökbe. Az egyre több és súlyosabb járvány hatására kezdett tisztulni a sűrű agyköd, kezdődött el a városok csatornázása, tisztábbá tétele. Hazánkban már Aquincumban volt csatornázás, ám a későbbiekben várakban védekező embertömegek elfelejtették a csatornázást, várainkban szinte ismeretlen volt, bár feltételezhető a léte, hiszen a várak építőmesterei általában Európai építők voltak. Az új kor változást hozott, a csatornázás szinte minden városban megindult. A szennyvíz tisztítása viszont még nem volt fontos, a folyók, patakok elszállították messze a keletkezési helyétől. Szennyeződtek hát az ivóvíz-készletek is, az iparosodásszintén nagy mennyiségű szennyezőanyagot termelt. A víztisztítás fontossá vált, EU-s csatlakozásunk óta felgyorsultak a víztisztító művek építései. Környezetünk egyre egészségesebbé válik, pedig a népsűrűség nő. A csatornázás tehát az egyik legfontosabb hálózat és annak ellenére, hogy a legdrágább hálózat, feltétlenül szükséges azt továbbfejleszteni. Akkor jutunk el mi is a megfelelő higiéniai szintre, ha a termelődő szennyvizekkel szinte nem kerülünk kapcsolatba, tisztálkodásunk WC-használat után természetesnek tűnik. A WC-k, bidék, piszoárok tisztán-tartására már sokféle technológia és vegyszer áll rendelkezésünkre és persze nem csak a nők kötelessége a karbantartás, hiszen jobbára nem ők szennyezik jobban ezeket az eszközöket! Csatornázás, csatorna szerelés: A csatornázás gyakorlatilag egy különálló szakmává fejlődött, szakmérnököket képeznek. Az egyik legfontosabb közmű talán mind közül, hiszen megelőzhetővé válik a járványok kialakulása, ill. lakóhelyeink nem válnak bűzös, kellemetlen élőhelyekké. Lakóépületek építésekor az első mozzanat talán a az alapvezetékek elhelyezése, az alapozás előtt vagy közvetlenül az alapozás utáni feladat. Miután az épület szerkezetkész, el lehet kezdeni a csatornahálózat kialakítását az épületen belül. Ez alkalmasint a nyomvonalak kialakításával kezdődik a terveknek megfelelően, vagy kis rendszerek esetén a lejtések számítások nélkül is megadhatók tapasztalati minták alapján. A számítások elvégzésével azonban kizárhatók azok a kellemetlenségek, amik a csatorna eldugulásából adódnak. Mivel a csatorna függőleges metszetet szemlélve legalul kapnak helyet, azaz minden vezeték rend szerint felette van, javítása igen nehézkes, néha lehetetlen, mert minden csövet eltávolítani és utána újra építeni nagyon költséges műveletsorozat.

Vízszerelés – vízellátás

A víz egy hétköznapi dolog, amit szinte nem ismerünk. Sok minden eszünkbe jut róla, de igazából nem tudjuk, hogy milyen nagyszerű elem. Tőle függ az élet a Földön, tőle függünk mi is.

Címszavakban a víz fontosságáról:

Az alapelemek egyike. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A vér ozmózisnyomásának normál szinten tartásában is jelentős szerepe van, így napi 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása alapvető igénye szervezetünknek. A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb. A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek +4°C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Nagy hőmérséklet hatására (Pl. olvadt fém), termikus bomlás (robbanás) következik be, ami annyit jelent, hogy alkotóelemeire bomlik. Lásd a kémia tantárgyban. A víz sűrűsége 4°C-on maximális, ezért maradhatnak életben a halak a tavakban. Amikor a víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben nagy hézagok, üregek vannak. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vízen.

[forrás: wiki.hu]

Az épületgépészetben az ivóvíznek csekély szerepe van, a napi ivóvíz-mennyiséget csőhálózatok nélkül is tudnánk biztosítani magunknak, persze ez is fontos. Nagy jelentősége a háztartásokban a tisztításra használt víznek van. A csodálkozó tekintete mindjárt elmúlik, ha belegondol abba, hogy nap-mint-nap tisztogatjuk bőrünket, hajunkat, fürdőszobánkat, lakásunkat, edényeinket, ruháinkat, öblítjük vécénket, bidénket és lemosunk megannyi dolgot, aminek se szeri se száma. Magyarán fürdünk, zuhanyozunk, mosogatunk, mosunk, WC-t használunk, stb. Az ezekre elhasznált víz-mennyiséget kell megbecsülnünk, az értékek ismeretében méreteznünk a vízhálózatot alkotó csövek hosszát, átmérőjét. Meg kell azt is határoznunk, hogy a csövek merre haladjanak, milyen módon rögzüljenek, milyen hőszigetelés legyen rajtuk. Meg kell határozni a használati meleg víz mennyiségét, tárolási mennyiségét, a tároló (tartály, bojler) nagyságát (űrtartalmát), elhelyezését. A vízhálózat otthonainkban még nem is olyan régen nem volt megtalálható. Az emberek jó esetben hetente egyszer fürödtek, mostak hajat, nem volt éppen szagmentes élet, ráadásul hatásos dezodorok sem voltak akkoriban. A fürdőszoba megjelenésével tisztálkodási kultúránk megváltozott, a korszerű otthonokban már több, mint egy fürdőszoba található, fellelhető már a bidé és a piszoár is kezd beszivárogni, használatukat is illene megtanulni lassan. Ma már természetes, hogy kezet mosunk WC-használat után, ám ideje lenne az alább található testnyílásainkat is tisztán tartani, nem elég csak a papír használata. Igaz, ne legyek türelmetlen, hiszen a WC-papír is csak a ’70-es években kezdett elterjedni, előtte a napilapok voltak használatban. Az iparban nagy jelentősége van az élelmiszer-előállításban, a technológiai víznek a tisztításban, oldásban és megannyi helyen, de használunk vizet autóinkban, járműveinkben és az élet rengeteg területén. A hűtésben, fűtésben semmivel sem pótolható. A szociális jellegű intézményekben is igen nagy fontosságú a vízellátás, a kórházakban és az otthonokban egyenesen nélkülözhetetlen. A biztonságos ellátás hozzájárul a tisztasághoz, a higiénia fenntartásához. Vízszerelés: A vízhálózat szerelése két nagyobb területre oszlik, az új építésű épületekben a vízhálózat kialakítása és a régebbi épületekben a felújítás, vagy a javítás. Sajnos minden esetben ezek a műveletek “rombolással”, azaz bontással járnak. Meglevő házakban ez igen elkeserítő, de más módszer nem lévén ez az egyetlen lehetőség. A helyreállítást kőművesek és (vagy) burkolók végzik a bontás nagyságától függően. Az új építésű épületekben is a falakban kialakított hornyokban kapnak helyet a csövek azért, hogy ne látszódjanak. Rejtett nyomvonalakban haladnak így a hideg és a meleg víz vezetékei, valamint 8-10 méter hosszúság feletti hálózatokban a cirkuláció vezetéke is. A cirkuláció azért szükséges, hogy ne kelljen kivárni azt, amíg a falakban lehűlt víz után megérkezzen a meleg víz. A cirkulációt egy szivattyú végzi, lakóházakban modern módon időszaki, hőmérséklet-vezérlő segítségével. Sok lakásos, központi meleg víz-ellátás esetén állandóan működik a szivattyú, hiszen nem határozható meg a meleg víz-fogyasztás szabályossága, szakaszokra nem bontható. A cirkuláltatás energiaveszteséggel jár, hiszen a csövekben levő víz a falakat is melegíti. Ennek kiküszöbölésére a csővezetékeket hőszigetelni kell. A hideg víz vezetéke is hőszigetelést kap, az a pára lecsapódását akadályozza meg.

Miért jobb a hőszivattyú?

Az energiatermelés korunk szerves része, villamos energia termelése nélkül már nem tudunk létezni. Minden készülékünk, kommunikációs eszközeink villannyal működik, a fejlődés iránya pedig még inkább az elektromosság felé mutat.

A villamos erőművek hatásfoka alacsony, mintegy 30% körüli, megfordítva az arányt, 70% megy veszendőbe. Ebből a megtermelt részből még elmegy a semmibe a távvezetéki, egyáltalán a villamos energia szállításával kapcsolatos veszteségek, ezek után használjuk fel mi, végfelhasználók. Működtetjük pl. világításunkat, amely a hagyományos izzólámpák esetében 3-5% hatásfokot jelent, a LED-es fényforrásoknál ez már 20% is lehet. A világítás tehát igen rossz hatásfokú ökológiai szempontból. Már jobb az eredmény a fűtés esetében, hiszen a fűtési rendszerek jóval magasabb hatásfokúak, használjuk akkor a villamosenergiát, mint fűtést!

Nos, hatásfok szempontjából jó lenne a választás, de a sajnos ennek az energiafajtának az egységnyi ára magas, 40 Ft/kWh. Mi van helyette?

Van a gáz, ez sokkal jobbnak tűnik már, az 1 kWh-ra vetített ára kb. 15 Ft, majdnem harmada az áram árának.

Állj! Hát ez is fosszilis energia! Fosszilis energiát használnak az erőművek is nagy részt! Miért nem jó hát ez nekünk?

A fosszilis, hagyományos energiaforrások azért nem igazán klassz dolgok, mert ősi, a föld mélyében összegyűlt anyagok ezek, felszínre kerülve, elégetve növelik a széndioxid mennyiséget s csak sok ezer év múlva lesz belőlünk, környezetünkből is megint fosszilis energia. Logikusan ezért van az általános felmelegedés. Van-e alternatíva?

Naná, hogy van, a megújuló energiaforrások alkalmazása! Mint az elnevezése is utal erre, megújulnak. No némelyik nem azonnal, de megújulnak! Pl. a fa is ilyen, bár mintegy 15 évnyi forgási sebességgel, ez még belátható időtartam.

A fafűtéssel csak egy baj van…  Ja, nem, több! Füstöt, port eredményez, nem automatizálható könnyen. A pelletet hagyjuk, máshol lesz róla szó 🙂

A napenergia akkor is van, ha akarjuk, meg akkor is ha nem. A napenergia következménye a földfelszíni geotermia is, hiszen a napsütés átmelegíti a földfelszín felső rétegét. A Föld működéséből adódó energia a geotermikus energia. Energiát lehet nyerni a levegő és a felszíni vizek hőtartalmából is. Itt a megoldás, hát miért is nem használjuk ezeket fel?

Felhasználjuk, sőt egyre inkább, mert igen jó energiaforrás. Mégpedig azért, mert ökológiai szempontból a 30%-nyi hatásfokú megtermelt villamosenergiával HÁROMSZOR, vagy többször nagyobb mennyiségű hőenergiát termelhetünk ki! Kompenzálható tehát pazarló energiafelhasználásunk egy része.

Létezik ez? Persze! Álljon itt egy rövid írás nem tőlem, melyet fontos elolvasni, hiszen a hőszivattyúzásnak, mint sok minden nagy találmánynak a világon magyar vonatkozása is van: Katt ide!

Nos, térjünk azonban vissza! A hőszivattyú alapos ismertetése nélkül fogadjuk el, hogy működnek ezek a szerkezetek! Lényegük az, hogy ha fűtünk velük, akkor hőenergiát vonunk el a hőnyerő közegből, a földből, talajból, vízből, levegőből.

Pár sorral feljebb láthattuk, hogy gázzal fűteni nagyjából a villamos energiához képest harmadárral tudunk, kis számolás után jól látszik, hogy még olcsóbban üzemeltethetünk fűtőberendezést a gáznál, pláne, hogy a hőszivattyúkat kedvezményes tarifával is lehet táplálni.

S most a slusszpoén: használhatjuk a villamos hálózatot “akkumulátorként” napelemekkel megvalósított energiaraktározásra, mely energiát felhasználhatjuk fűtésre, melegvízelőállításra, vagy akár hűtésre is.

Ez a megoldás ma a legjobb módja a villamos energia hőenergia célú felhasználásának.

Teljesen leegyszerűsítve: a hőszivattyú-napelem kombó akár NULLA rezsit is eredményezhet és még környezetünk szempontjából is igen jó!